Ukrán válság

2024.07.30. 08:38

Kiterjedt az orosz–ukrán konfliktus: Afrikában is harcolnak egymás ellen (videó)

888. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

A Wagnert Prigozsin tavaly nyári halála után az orosz hadsereg alá rendelték

Forrás: AFP

Fotó: Stringer

Ukrán miniszterhelyettes: Kijev kész megoldani a Szlovákiába irányuló kőolajtranzit kérdését

Ukrajna garantálja a kőolajtranzitot azon cégek számára, amelyeket nem sújtanak szankciók, és kész megoldani a tranzit kérdését Szlovákiával az európai uniós társulási szerződésnek megfelelően – közölte kedden az ukrán energiaügyi miniszter egyik helyettese.

Robert Fico szlovák miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy leállítja az Ukrajnának szánt dízelszállításokat, ha Kijev nem állítja vissza a Lukoil orosz cég területén áthaladó tranzitját.

Kijev június végén sújtotta szankciókkal a Lukoilt, az egyik legnagyobb orosz kőolajipari céget, eltiltva bármilyen ukrajnai tevékenységtől, és leállítva a kőolajszállítást a magyarországi és szlovákiai kőolajfinomítókba.

Roman Andarak ukrán energiaügyi miniszter kedden kijelentette, hogy „Ukrajna kész megoldani az esetleges problémás kérdéseket”, amint Szlovákia aktiválja az uniós társulási szerződés vonatkozó mechanizmusát.

„Eddig a napig ezt még nem tette meg” – írta Andarak a Reuters hírügynökség megkeresésére, hozzátéve, hogy Kijev garantálja a folyamatos kőolajtranzitot minden olyan cég számára, amelyet nem sújtanak nyugati és ukrán szankciók.

Más orosz kőolajszállítók Ukrajnán keresztül történő szállításait nem állították le, és Ukrajna továbbra is megbízható partner lesz az Európai Unió számára a kőolajtranzit területén

 – írta Andarak.

„Az ukrán fél nem állította le a tranzitot, a szállítás folytatódik, minden megrendelést teljesítünk” – tette hozzá a miniszterhelyettes.

Ukrajna kedden közölte, hogy javulóban van az ország energiahelyzete, és első ízben júliusban nem voltak előre tervezett áramszünetek az ismételt orosz csapások által megrongált elektromos hálózat javítási munkáinak köszönhetően.

„Két atomerőmű-blokkban végzett javítási munkáknak, és a hőség csökkenésének köszönhetően stabilizálódott a helyzet az energiaszektorban” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson Denisz Smihal miniszterelnök.

Az Ukrenerho energiavállalat szerint kedd volt az első nap júliusban, amikorra nem terveztek áramkimaradásokat.

„A megrongált energiahálózatok javítása folytatódik, a karbantartók keményen dolgoznak, hogy felkészítsék az erőműveket a télre” – közölte az áramszolgáltató.

Kreml: álhír, hogy Oroszország be kívánna avatkozni az amerikai elnökválasztásba

A Kreml határozottan visszautasítja és abszurdnak tartja azon amerikai titkosszolgálati állításokat, amelyek szerint Oroszország annak lehetőségét keresi, hogyan avatkozhatna be többféle módon is a novemberben esedékes amerikai elnökválasztásba – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Hozzátette, hogy 

az elnökválasztás közeledtével sok hasonló állásfoglalásra számít még amerikai részről, hiszen Oroszország és az államfője elég fontos tényezők ahhoz, hogy az amerikai pártok, a demokraták és a republikánusok is megpróbáljanak ebből politikai hasznot húzni a kampányaikban. 

„És minél többször használják fel Oroszországot és elnökét a belpolitikai céljaikra, annál nagyobb, sőt, helyrehozhatatlan károkat okoznak ezzel a kétoldalú kapcsolatokban” – emelte ki. Továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy „az amerikai hírszerzők az aktuális belpolitikai trendnek megfelelően ellenségképet keresnek, és továbbra sincs jobb ötletük annál, minthogy Oroszországot próbálják ellenségként felmutatni az amerikai embereknek”.

A Venezuelában vasárnap megtartott elnökválasztással kapcsolatban – amelynek eredményét csalásra hivatkozva nem fogadja el az ellenzék, és a tiltakozó megmozdulásoknak már halálos áldozata is van – azt mondta: az ország politikai ellenzékének el kellene fogadnia, hogy kudarcot vallott, és gratulálnia kellene Nicolás Maduro elnöknek a győzelméhez, egyes országoknak pedig nem kellene az alkalmat keresniük arra, hogy feszültségkeltéssel aláássák az ország stabilitását.

Az orosz hadsereg újabb falut foglalt el

Az orosz hadsereg kedden közölte, hogy elfoglalta a Donyeck megyei Pivdenne települést.

A középső hadseregcsoport egységei (...) felszabadították Lenyinszkoje (ukránul Pivdenne) települést

– közölte az orosz védelmi minisztérium.

Hétfőn az orosz hadsereg Vovcse elfoglalását jelentette be, miután vasárnap az ellenőrzése alá vonta a szomszédos Prohresz és Jevhenyivka településeket.

Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közölte, hogy az ukrán hadsereg pilóta nélküli mezőgazdasági repülőszerkezettel támadt egy tanyára a dél-oroszországi Belgorod közelében, a támadásban senki sem sérült meg. A Belgorodi terület Petrovka falujában robbanószerrel megrakott drón csapódott be egy lakóházba, az elsődleges értesülések szerint itt sem sérült meg senki.

A kormányzó közlése szerint az ukrán hadsereg kilenc belgorodi járásra összesen mintegy 80 lövedéket és több mint harminc drónt lőtt ki az elmúlt huszonnégy órában. Senki sem sérült meg.

Keddre eloltották a tüzet a dél-oroszországi Kurszki területen lévő kőolajfinomítóban – jelentette be Alekszej Szmirnov területi megbízott kormányzó. A létesítmény három üzemanyag-tartálya egy július 28-i ukrán dróntámadás következtében gyulladt ki. A lángok több mint 500 négyzetméteren pusztítottak – közölte Szmirnov. Az oltásban 140 tűzoltó és 32 műszaki egység vett részt.

Ukrajna és Oroszország nemcsak Európában, de Afrikában is összecsap

Az ukránok célja, hogy meggyengítsék a Wagner-csoport afrikai szárnyát, amely segít Moszkvának finanszírozni az ukrajnai háborút. Az ukránok bónusza pedig az, hogy bosszút állhatnak a háborús bűnöket elkövető orosz zsoldosokon – írja a Világgazdaság.

Az ukrán katonai hírszerzés (GUR) azt állítja, hogy részt vett abban a rajtaütésben, amelyben az orosz Wagner-csoport több harcosa meghalt a nyugat-afrikai Maliban.

Andrij Juszov, a GUR szóvivője azt nem árulta el, hogy az ukrán katonák részt vettek-e a harcokban, vagy jelen voltak-e az országban.

A Wagner veszteségét megerősítette a hozzá köthető Telegram-csatorna, amely súlyos veszteségről, köztük egy parancsnok, Szergej Sevcsenko haláláról jelentett hétfőn. Mint írták, a Wagner és Mali fegyveres erői öt napon át „heves harcokat vívtak” a tuareg szeparatisták és a dzsihádista csoportok ellen, akik nehézfegyvereket, drónokat és öngyilkos merénylőket is bevetettek.

Mali lázadók: a kormányerők és a Wagner-csoport több tucat tagját megölték, vagy megsebesítették az algériai határon

A mali hadsereg és a Wagner orosz magánhadsereg több tucat tagját megölték, illetve megsebesítették az algériai határ közelében lezajlott összecsapások két napja alatt – közölte vasárnap az északi Azawad régió elszakadásáért küzdő Állandó Stratégiai Keret a Békéért, Biztonságért és Fejlődésért (CSP-PSD) nevű tuareg lázadószervezet.

A CSP-PSD szerint harcba bocsátkoztak a mali hadsereg egyik dandárjával, amelyet a Wagner harcosai támogattak. A lázadók azt állítják, hogy „megsemmisítették” az ellenséget, és fogságba ejtettek néhány túlélő katonát és zsoldost. A lázadók szerint saját veszteségük hét halott és 12 sebesült volt.

A felkelők helyi idő szerint szombaton kiadott korábbi közleményében az áll, hogy a csütörtökön és pénteken történt összecsapás során páncélozott járműveket és tehergépkocsikat kaparintottak meg a lázadók Tinzaouaten határtelepülésen.

A mali hadsereg korábban közölte, hogy az összecsapásokban két katona és húsz lázadó vesztette életét. A kormányerők beszámolója szerint egyik helikopterük is lezuhant a több száz kilométerre található Kidal településén, de halálos áldozatok nem voltak.

Szombaton több orosz katonai blogger is értesülést közölt arról, hogy a Wagner katonai magánvállalat legalább 20 harcosát megölték, illetve többeket elfogtak közel az algériai határhoz.

A tuareg lázadók a korábbi mali vezetéssel békemegállapodást kötöttek 2015-ben. A feszültség azonban ismét fellángolt, miután a hadsereg a 2020-as és 2021-es puccsokat követően bebetonozta hatalmát, és szövetségre lépett a Wagner orosz biztonsági magánvállalattal, miközben kiebrudalta az országból a francia erőket és az ENSZ békefenntartóit.

Mali már egy évtizede harcol az ország északi részén a felkelések ellen. A kormány azután kért segítséget a Wagnertől, hogy 2020-ban egy katonai junta átvette a hatalmat.

Tavaly májusban az Egyesült Államok szankciókat rendelt el a Wagner mali vezetője ellen, mivel szerinte az az ukrajnai háborúhoz szükséges katonai felszerelések átadására használta ottani műveleteit.

A The Guardian értesülése szerint az ukrán erők Szudánban is aktívak lehetnek, ott, ahol a Wagner-csapatok csakugyan részt vesznek harcokban.

A Wagner-csoportot Jevgenyij Prigozsin, Vlagyimir Putyin egykori barátja hozta létre azért, hogy Moszkva az orosz hadsereg hivatalos bevetése nélkül is beavatkozhasson fegyveres konfliktusokba. A jól szervezett magánhadsereg fordította meg az orosz–ukrán háború állását 2022 őszén, miután a zilált állapotú orosz hadsereg védekező állásba kényszerült. A Wagnert Prigozsin tavaly nyári halála után az orosz hadsereg alá rendelték, de az afrikai szárnya folytatja korábbi tevékenységét.

Russian invasion of Ukraine
Prigozsin, a Wagner korábbi vezetőjének emlékműve a szentpétervári temetőben 
Fotó: Olga MALTSEVA / Forrás:  AFP

Szerhij Kuzan, a kijevi Ukrán Biztonsági és Együttműködési Központ igazgatója azzal magyarázta, hogy Ukrajna és Oroszország közvetve Afrikában is összecsap, hogy

Moszkva az afrikai országokból olyan nyersanyagokhoz jut, amelyekből finanszírozhatja az orosz–ukrán háborút.

Ez lehet arany, gyémánt, gáz vagy olaj.

A cikk IDE KATTINTVA folytatódik!

Magyar katona esett el az orosz–ukrán háborúban

Újabb magyar áldozatot követelt az orosz–ukrán háború – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó. A kárpátaljai magyar lap információi szerint Szimjon Ferencet még 2024. február 5-én nyilvánították eltűntnek Avgyijivka környékén.

Az 1970-es születésű ungvári férfit szülei, testvérei is felesége gyászolja.

Egy katona eltűnése esetén hivatalosan egy évet várnak, mielőtt halottá nyilvánítják (előfordulhat például, hogy orosz fogságba esik). Ez az idő még nem telt el, így az elesett védőt minden bizonnyal megtalálhatták.

Ausztrál külügyminiszter: Moszkva és Phenjan védelmi megállapodása az egész világ számára kockázatot jelent

Az Észak-Korea (KNDK) és Oroszország között létrejött védelmi megállapodás „destabilizáló hatású” és „kockázatos a világ számára” – jelentette ki Penny Wong ausztrál külügyminiszter kedden az Észak- és Dél-Koreát elválasztó demilitarizált övezetben fekvő Panmindzson határfaluban.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusban írta alá a kétoldalú védelmi megállapodást. Az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is azzal vádolják Észak-Koreát, hogy katonai és gazdasági támogatásért cserébe fegyvereket szállít Oroszországnak az ukrajnai háború folytatásához.

PUTYIN, Vlagyimir; KIM Dzsong Un
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezetőt, a Koreai Munkapárt főtitkárát, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnökét fogadja a szibériai Vosztocsnij űrrepülőtéren 2023. szeptember 13-án
Fotó: Vlagyimir Szmirnov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Az ausztrál külügyminiszter a határfaluban tett látogatása után újságíróknak elmondta: az Észak-Korea és Oroszország között nemrégiben létrejött biztonsági egyezmény destabilizáló hatású és kockázatos a világ számára, és Oroszország törekvései a béke elősegítése helyett a helyzet súlyosbodásához vezetnek.

Penny Wong elítélte az észak-koreai rakétakísérletek kiterjesztését, amelyek meglátása szerint veszélyeztetik a regionális biztonságot.

Különös aggodalommal tekintünk a KNDK fokozódó válaszlépéseire és destabilizáló akcióira

– hangoztatta a külügyi vezető.

Az ausztrál külügyminiszter kedden a dél-koreai külügyminiszterrel is találkozott Szöulban. A két tárcavezető a nemzetközi közösséggel való együttműködésről állapodott meg a Phenjan és Moszkva közti védelmi együttműködés tükrében, továbbá az egzisztenciális biztonságot, az éghajlatváltozást és egyéb területeket érintő kétoldalú együttműködések megerősítéséről is megállapodtak.

Hadgyakorlatot kezdtek az orosz Csendes-óceáni Flotta erői

Hadgyakorlatot kezdtek az orosz Csendes-óceáni Flottának a távol-keleti Tengermelléken és Kamcsatkán állomásozó erői – közölte kedden a flotta sajtószolgálata.

BELOUSZOV, Andrej; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k), Andrej Belouszov védelmi miniszter (középen, b) és Alekszandr Mojszejev tengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka (középen, j) az orosz haditengerészet napjának alkalmából tartott szentpétervári flottadíszszemlén 2024. július 28-án
Fotó: Szergej Szavosztyanov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Előző nap a flotta taktikai csoportjának hajói a vlagyivosztoki bázispontokról a tengerre indultak az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tengermelléki határőrségének hadihajóival együtt. A gyakorlat során a tengerészek a határőrökkel együtt kiképzési és harci gyakorlatokat hajtanak végre a kis méretű vízfelszíni és légi objektumokat imitáló célok felderítésére, azonosítására és leküzdésére a tárcaközi gyakorlat tervének megfelelően – számolt be a sajtószolgálat.

A határőrségtől a Komandor és a Nahodka járőrhajó, továbbá két járőrcsónak vesz részt a gyakorlaton. Kamcsatkán a tengerészek a hajók, a parti létesítmények és bázisok védelmével, valamint a minisztériumok és hivatalok közötti együttműködéssel kapcsolatos feladatokat gyakorolják.

A nagyszabású gyakorlatokon az említett egységek mellett részt vesznek a rendkívüli helyzetek minisztériuma, a belügyminisztérium és más szövetségi és regionális szervek is – derült ki a flotta tájékoztatásából.

Korábban az orosz védelmi minisztérium bejelentette a Balti-, az Északi és a Csendes-óceáni Flotta, valamint a Kaszpi-tengeri Flottilla tervezett gyakorlatának kezdetét, amelyen mintegy 300 felszíni hajó és csónak, tengeralattjáró és támogató hajó, legfeljebb 50 repülőgép, több mint 200 katonai és különleges felszerelés, valamint több mint húszezer ember vesz részt.

Ungvár lett Ukrajna legdrágább városa

Megrohamozták Kárpátalját az ukránok, oda költöznének, ahol a magyarok is laknak – számol be róla a Mandiner.

A LUN ingatlanportál legfrissebb jelentése alapján arról írt a Kárpáti Igaz Szó, hogy Ungvár lett Ukrajna legdrágább városa a lakásbérleti díjak tekintetében, megelőzve a korábbi éllovas Lemberget és a fővárost, Kijevet.

Mindössze hat ukrán pilótát képeztek ki az F–16-os vadászgépek vezetésére

Ukrajna hónapok óta sürgeti a szövetségeseit, hogy küldjék el a nekik szánt vadászgépeket, mert azok segítségével Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint gyorsan véget érhet az orosz-ukrán háború – írja a The Telegraph.

Ezzel szemben a valóság az, hogy eddig mindössze hat ukrán pilótát képeztek ki az F–16-os vadászgépek vezetésére, így azokat nem nagyon fogják tudni felhasználni, még akkor sem, ha augusztusban többet is Kijevbe küldenek

derül ki a Mandiner cikkéből.

Amerikai F-16-os harci gép a németországi Spangdahlem légi támaszpontja fölött 2023. június 14-én, az Air Defender 2023 hadgyakorlat harmadik napján. A NATO történetének legnagyobb szabású légi hadgyakorlatában 25 ország 10 000 katonája és 250 légi járműve vett részt
Fotó: Ronald Wittek / Forrás: MTI/EPA

Ukrajnának napi 120 millió euróba kerül a háború

A háború minden napja több mint 120 millió eurónak megfelelő összegbe kerül Ukrajnának – közölte Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter az RBK-Ukraina hírportálnak adott interjújában.

Elmondta, hogy 

a biztonság és a védelem költségei havi több mint 3,7 milliárd eurónak megfelelő összegre rúgnak. Az idei éves költségvetésből pedig még nagyjából 11 milliárd euró hiányzik a kiadások fedezéséhez, amelynek nagy részét adóemeléssel kívánják előteremteni. 

A háború több mint két évvel ezelőtti kezdete óta Ukrajna költségvetésének közel felét külföldi hitelekkel és támogatásokkal finanszírozza.   

Az aknamentesítésre szakosodott svájci FSD nonprofit szervezet súlyosan megrongálódott székháza egy orosz légicsapást követően a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. július 24-én /Szergej Kozlov
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA

A kormány nemrégiben terjesztette be a jövedelemadó mellett fizetendő, 2014-ben bevezetett védelmi illeték 1,5 százalékról 5 százalékra emelésérő szóló törvénytervezetet. Emellett 15, illetve 30 százalékos védelmi illetékkel tervezik sújtani a gépkocsi- és ékszervásárlásokat is.   

Médiajelentések szerint a törvénytervezet bejelentését követően jelentős mértékben megemelkedett az új autók értékesítése az országban.

Olaszországban lefoglalták egy Ukrajnában korrupcióval vádolt orosz üzletember vagyonát

Az ukrán korrupcióellenes különleges ügyészség kérésére Olaszországban 41 millió euró (több mint 16 milliárd forint) összértékben lefoglalták egy korrupcióval vádolt orosz üzletember, Alekszij Fedoricsev vagyonát, benne egy 12. századi toszkánai kastélyt.

A magyar és uruguayi állampolgárságú, állandó lakhellyel Monacóban rendelkező, de Firenzében is gyakran tartózkodó 68 éves mágnás elleni intézkedést a firenzei ügyészség jelentette be kedd reggel, hozzátéve, hogy a főként műtrágya és nyersanyagok kereskedelmével foglalkozó üzletember ellen Ukrajnában korrupció, csalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik vizsgálat.   

A firenzei ügyészek szerint Fedoricsev, a Fedcom csoport alapítója az Ukrajnában illegálisan szerzett jövedelméből vásárolt fel ingatlanokat Firenzében, köztük a toszkán főváros mellett egy dombtetőn magasodó Torre del Gallo kastélyt.   

A Forbes üzleti magazin a leggazdagabb oroszok közé sorolta Fedoricsevet.   

Az üzletember elleni firenzei intézkedésnek nincs köze az ukrajnai háború támogatása miatt több orosz milliárdos ellen elrendelt uniós szankciókhoz.

A georgiai miniszterelnök szerint jövőre véget ér az orosz–ukrán háború

Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnök úgy véli, hogy jövőre véget ér az orosz–ukrán háború, és akkor újraindulhatnak a georgiai–amerikai kapcsolatok. Erről ír a RIA Novosztyi orosz hírügynökség

Szerinte a georgiai–amerikai kapcsolatok megújítása az Egyesült Államok kezében van, és Tbiliszi a kölcsönös lépésekre vár. A georgiai külföldi ügynöktörvényt az EU és az is USA bírálta. A Pentagon válaszul azt közölte, hogy az Egyesült Államok határozatlan időre elhalasztotta a közös hadgyakorlatokat a georgiaiakkal, amelyet ezekben a napokban kellett volna megtartani.

Kobahidze leszögezte, hogy a kapcsolatok újraindításához először elnökválasztást kell tartani az USA-ban, és véget kell vetni az Ukrajnában zajló háborúnak – írja a Magyar Nemzet.

Ez történt hétfőn:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában