2024.05.31. 06:12
Stoltenberg: a NATO tagállamok vállaljanak többéves kötelezettséget, hogy támogatni fogják Ukrajnát
828. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (k) a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos találkozóján Prágában 2024. május 31-én
Forrás: MTI/EPA /Pool
Fotó: Martin Divisek
Kreml: már próbáltak amerikai fegyverrel orosz területre csapást mérni
A Kremlnek tudomása van arról, hogy amerikai fegyverrel már megkíséreltek csapást mérni orosz területre az ukrajnai háború során - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
"Ez több mint ékes bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben érintett ebben a konfliktusban"
- mondta.
Arra az újságírói kérdésre, hogy egyetért-e a Kreml Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentésével, miszerint minél több nagy hatótávolságú fegyvert ad a Nyugat Kijevnek, annál jobban fog előrenyomulni az orosz hadsereg, Peszkov így felelt: "Egyetértünk. Abszolút indulatfokozás folyik ott, a háborúpárti érzelmek fokozása, szándékosan szítják a háború előtti hisztériát. És mindez természetesen nem okozhat mást, mint azt, hogy a legrosszabb módon befolyásolja az általános helyzetet. A feszültség tovább fokozódik."
Az Ukrajnáról Svájcban tartandó fórum kérdésére kitérve, Peszkov megismételte, hogy
Oroszország osztja Kína megközelítését az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban.
"Kína már a kezdetektől fogva azt hangoztatta, hogy teljesen értelmetlen ilyen formátumokat tartani anélkül, hogy Oroszország részt venne a meghirdetett napirendben" - mondta, hozzátéve, hogy az ilyen rendezési kísérlet "valójában üres időtöltés".
Azzal kapcsolatban, hogy az esküdtszék New Yorkban bűnösnek találta Donald Trump volt amerikai államfőt és jelenlegi republikánus elnökjelölt-aspiránst, azt mondta, hogy
az Egyesült Államokban a jelenlegi hatalom "valójában a politikai riválisok kiiktatását folytatja minden lehetséges legális és illegális eszközzel".
"Nekünk nagyon nem tetszik, ha kívülről mondanak valamit a bíróságaink döntéséről. És mi a magunk részéről igyekszünk nem kommentálni semmilyen más döntést sem harmadik országokban, ebben a Trump-történetben sem. Tudjuk, hogy a bírósági döntés még bejelentésre vár, még nem tették közzé" - nyilatkozott.
A szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulójával kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Oroszország nem tervezi a részvételt a megemlékezéseken.
"Ami azt illeti, különösebben semmilyen kapcsolataink sincsenek" - mondta a Kreml szóvivője.
Ukrán elnöki iroda: Washington valóban engedélyezte bizonyos oroszországi célpontok támadását
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára, Szerhij Nyikiforov megerősítette pénteken: az Egyesült Államok megengedte Ukrajnának, hogy a tőle kapott fegyverekkel, bizonyos korlátozás mellett, csapásokat mérjen Oroszország területére.
Az engedély abban korlátozza az ukrán felet, hogy csupán a harkivi régóval határos orosz területet támadhatja
- emlékeztetett a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.
"Ez jelentősen megerősíti azt a képességünket, hogy szembeszálljunk az orosz határon túli előrenyomulási kísérletekkel" - jelentette ki Nyikiforov. Az ukrán hírportál szerint Zelenszkij pedig a The Guardian brit lapnak adott interjújában világossá tette, hogy Ukrajnának szüksége van olyan erős, nagy hatótávolságú fegyverek használatának lehetőségére, amelyek képesek eltalálni Oroszország belsejében lévő célpontokat. Az államfő megjegyezte, ha erre Washington nem adott volna zöld jelzést, akkor más szövetségesek, például Nagy-Britannia is megakadályozhatnák Ukrajnát abban, hogy bevesse a tőlük kapott nagy hatótávolságú fegyvereket.
Fotó: Fredrik Sandberg / Forrás: MTI/AP/TT
"Higgyék el, válaszolnunk kell ezekre az orosz támadásokra. Nem értenek másból, csak az erő alkalmazásából. Nem mi vagyunk az első célpont, és nem mi leszünk az utolsó sem" - tette hozzá.
Ingrida Simonyte litván miniszterelnök a Bloombergnek adott nyilatkozatában - amelyet a Jevropejszka Pravda idézett - kijelentette, hogy
országa kész katonai kontingenst küldeni Ukrajnába, hogy segítse az ukrán csapatok kiképzését.
Emlékeztetett arra, hogy Litvánia már a 2022 februárjában indított, egész Ukrajnára kiterjedő háború előtt is segített az ukrán hadsereg kiképzésében, a litván és az ukrán fegyveres erők között pedig régóta fennáll az együttműködés. Hozzátette: jelenleg Litvániában és harmadik országokban képeznek ki ukrán katonákat, de nem tartja kizártnak, hogy ezt Ukrajnában is megtegyék "olyan országokkal együttműködve, amelyek ezt akarják".
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy az éjjel az orosz erők súlyos csapást mértek Harkiv városára, és romba döntöttek egy ötemeletes lakóházat. Eddig öt halálos áldozatról tudnak - mondta, hozzátéve, hogy tovább kutatnak a romok alatt túlélők, illetve holttestek után. A csapás következtében 25-en sérültek meg, nyolc embert szállítottak kórházba, köztük egy 12 éves kislányt és egy 11 éves fiút. Két sérült állapota súlyos.
Az ukrán légierő jelentése szerint péntekre virradó éjjel az orosz erők öt Sz-300-as és Sz-400-as légvédelmi rakétával támadták Harkivot az oroszországi belgorodi régióból, ezenfelül Kijevet Iszkander rakétával a Kurszki területről, valamint négy Sahíd csapásmérő drónnal a Krasznodari területen fekvő jejszki járásból.
A légvédelem lelőtt egy Iszkander-K rakétát Kijev térsége felett, valamint négy Sahíd drót Ukrajna három régiójában.
A DTEK energetikai vállalt sajtószolgálatának közlése szerint a főváros, Kijev fölött lelőtt rakéta roncsai megrongálták az elektromos hálózatot, és teljesen megsemmisítettek egy transzformátor-alállomást. Személyi sérülésről nem érkezett hír.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) nyilvánosságra hozták, hogy
a fegyveres erőkkel együttműködve többnapos hadműveletet hajtottak végre az orosz csapatok ellátását biztosító logisztika megsemmisítésére az orosz megszállás alatti Krím félszigeten.
Átfogó csapást mértek alállomásokra és áramellátó hálózatokra, valamint a kőolajtermék-készletekre az oroszországi Krasznodari területen. Először az ukrán erők rakétatámadást indítottak két komp ellen, amelyek a krasznodari régióban lévő Kavkaz kikötőbe tartottak, és amelyeket az oroszok katonai logisztikára használtak. Ezután az SZBU drónjai olyan elektromos alállomásokat találtak el, amelyek közvetlenül a Krím félszigetet és a Kercsi-szorost látják el árammal, beleértve az ottani kikötőket is.
Péntekre virradóra az SZBU az ukrán haditengerészettel közösen megtámadta a Kavkaz kikötőben található olajátrakó raktárt, ahol akkora tűz ütött ki, ami még műholdról is jól látható volt.
Az SZBU-nál elmondták, hogy csütörtökre virradó éjjel drónjaikkal megsemmisítették Oroszországnak a Krímben elhelyezett nagy hatótávolságú, mintegy 100 millió dollár értékű radarérzékelő komplexumát is. Az ukrán vezérkar helyzetjelentésében megerősítette, hogy az ukrán erők Neptun rakétákkal eltalálták a Kavkaz kikötő kompátkelőjét és olajterminálját. A vezérkar közölte azt is, hogy Oroszország pénteken tüzérségi tűz alá vett határátkelőket a vele szomszédos Szumi és Csernyihiv megyékben.
Zelenszkij közösségi oldalain arról adott hírt, hogy újabb 75 ukrán foglyot sikerült hazaszállítani orosz fogságból. A hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központja arról is beszámolt, hogy újabb 212 elesett ukrán katona holttestét szállították haza az ország orosz megszállás alatti területeiről.
Jens Stoltenberg: a NATO tagállamok vállaljanak többéves kötelezettséget, hogy támogatni fogják Ukrajnát
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára azt szeretné, ha a szövetség tagállamai közös többéves kötelezettséget vállalnának, hogy a jövőben évente úgy, mint eddig, legalább 40 milliárd euróval fogják támogatni Ukrajnát, s ezt a terhet egyenlő mértékben osztanák el egymás között.
"Bízom abban, hogy a NATO júliusi washingtoni csúcstalálkozóján el tudunk fogadni egy ilyen döntést"
- jelentette ki Jens Stoltenberg pénteken Prágában a szövetség külügyminisztereinek informális találkozója utáni sajtótájékoztatón.
A NATO továbbra is dolgozni fog azon, hogy Ukrajna mihamarabb a szövetség tagja lehessen, s ezzel megteremtse saját biztonságát
- szögezte le Jens Stoltenberg. Hangsúlyozta: az ukránok önvédelme nem jelenti a háború eszkalációját, hanem az ország alapvető joga.
Csehország támogatja a NATO terveit, s továbbra is minden területen kiáll Ukrajna mellett - nyilatkozta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a sajtótájékoztatón.
Újságírói felvetésre, volt-e visszhangja annak, hogy hétfőn a külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán többen támadták magyar kollégájukat Budapest Ukrajnával kapcsolatos állláspontja miatt, Jan Lipavsky azt válaszolta:
a NATO-nak nem célja megakadályozni, hogy Magyarország valamit elérjen, hanem az, hogy a vitás kérdésekben megegyezés szülessen.
"Biztosíthatok mindenkit, hogy a mai ülésen senki senkit nem támadott" - mondta a cseh külügyek irányítója.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az ukrajnai háború az orosz agresszió következtében "a nemzetközi biztonság kritikus pillanatait éli", és úgy vélte, hogy "a tét már nem lehet nagyobb". Leszögezte: az Egyesült Államok és a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát. "Ukrajna nincs egyedül, vele van a demokratikus és a szabad világ" - húzta alá a miniszter szintén a sajtótájékoztatón.
Az amerikai miniszter azt mondta, hogy a mostani prágai tanácskozás "termékeny és hasznos" volt, és jól előkészítette a washingtoni NATO-csúcstalálkozót.
Orosz védelmi miniszter: Ukrajna ATACMS rakétákkal támadta a Krími hidat
Tíz amerikai ATACMS rakétával támadta csütörtökre virradóra az ukrán fél a Krími hidat - közölte Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter kedden Almatiban, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) katonai tárcavezetőinek tanácskozásán.
"Tegnapelőtt este volt a legmasszívabb támadás, tíz ATACMS-szal a Krími híd ellen, kevesebb mint két percnyi repülési idővel. Az összes rakétát lelőtték. Ennek eredményeként több száz emberéletet sikerült megmenteni" - mondta Belouszov.
A tárcavezető szerint
az orosz előrenyomulás minden taktikai irányban folytatódik az ukrajnai fronton, az orosz csapatok kiszorítják elfoglalt állásaikból az ukrán erőket, amelyek Harkiv megyében nyolc-kilenc kilométert vonultak vissza fontos területeken.
Megfogalmazása szerint az orosz fegyveres erők májusban 28 települést "szabadítottak fel", az év eleje óta pedig összesen 880 négyzetkilométernyi területet vettek ellenőrzésük alá.
Beszámolója értelmében
Kijev csak ebben a hónapban több mint 35 ezer katonát és több mint 2700 egységnyi fegyverzetet veszített.
Egyebek mellett 290 harckocsit, egyéb páncélozott harcjárművet, köztük négy Abramst, hét Leopardot és 13 Bradleyt, valamint 11 repülőgépet és négy helikoptert, továbbá 730 tábori löveget és sorozatvetőt.
Azt mondta, hogy Kijev, miután megfosztották a lehetőségtől, hogy a csatatéren magához ragadja a kezdeményezést, "továbbra is azt demonstrálja nyugati támogatóinak, hogy képes kárt okozni az Oroszországi Föderációnak a polgári infrastruktúra támadásával". Hozzátette, hogy a június közepén Svájcban megrendezendő konferencia előtt ezeknek az akcióknak az intenzitása növekszik.
Az orosz miniszter beszámolója szerint
májusban az orosz fegyveres erők több mint 1000 pilóta nélküli légijárművet, HIMARS és Vampire sorozatvetők több mint 250 rakétáját, több mint 80 Hammer irányított légibombát, 50 ATACMS operatív-taktikai rakétát és nyolc SCALP manőverező repülőgépet fogtak el.
Kilátásba helyezte, hogy folytatódik Oroszország "új régióinak felszabadítása a neonáciktól", és intézkedések történnek majd a fő feladat teljesítése, az Oroszországi Föderáció lakosságának védelme érdekében.
"Továbbra is határozottan és a biztonsági fenyegetésekkel arányosan fogunk cselekedni" - hangsúlyozta Andrej Belouszov.
Német segélycsomag
Boris Pistorius német védelmi miniszter új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának 542 millió dollár értékben - írja a The Kyiv Independent.
Fotó: Igor Tkacsenko / Forrás: MTI/EPA
Orosz járőrhajókat semmisített meg Ukrajna
Az ukrán Magura 5V haditengerészeti drónok megsemmisítettek két orosz járőrhajót és szintén kettőt megrongáltak a megszállt Krím-félszigeten.
Oroszország észak-koreai rakétákkal támadhatott
Oroszország észak-koreai rakétákat használt Ukrajna megtámadására. Ezt a következtetést Ukrajna a január 2-án Harkivban talált rakétatörmelék megtalálása után vonta le. Az észak-koreai állami média is tett közzé képeket, és megállapították a hasonlóságokat az egyes rakétákban.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
A moldovai parlament népirtásként ítélte el az ukrán gyermekekkel való bánásmódot
A moldovai parlament csütörtökön elítélte az Ukrajna elleni orosz háborút, és "népirtásnak" nevezte, ahogy Moszkva a megszállt területeken a gyerekekkel bánik. A parlament Moszkva-barát ellenzéki pártjai nem vettek részt a szavazáson.
A határozatot, amellyel együtt azt is felajánlotta a moldovai parlament, hogy tovább bővítik a konfliktus elől menekülő ukránoknak nyújtott segítséget, a 101 fős testület 60 tagja támogatta.
Maia Sandu moldovai elnök szintén elítélte a már több mint két éve tartó orosz agressziót.
Doina Gherman, a parlament alelnöke dokumentálta az ukrajnai háborúban életüket vesztett vagy eltűnt gyermekek számát, azzal a húszezer gyermekkel együtt, akiket az ukrán kormány adatai szerint Oroszországba vittek.
Az elfogadott nyilatkozat rámutat, hogy a gyermekek az agresszió legvédtelenebb áldozatai, gyermekek százai vesztették életüket és ezrei sebesültek meg, az ukrajnai gyermekek több mint kétharmada volt kénytelen elhagyni otthonát, közülük mintegy kétmillióan külföldön kényszerültek menedéket keresni édesanyjukkal együtt.
Reghina Apostolova ellenzéki képviselő kettős mércével vádolta Sandu Cselekvés és Szolidaritás Pártját (PAS), mondván az országgyűlésnek az egykori Jugoszláviában élő gyerekek szenvedéseit is el kellett volna ítélnie. Oleg Reidman, a parlament kommunista blokkjának (BECS) helyettes vezetője pedig óvatosságra intett a népirtás fogalmának használatával kapcsolatban, mivel mint mondta: az egy jogi fogalom, amelynek bizonyos kritériumai vannak.
"Ők a szomszédaink. Ukrajnai gyerekek ezrei, menekült gyerekek élnek itt" - hangsúlyozta Radu Marian, a PAS képviselője az ellenzék kifogásait visszautasítva.
Oroszország nem ismeri el a vádakat, hogy ukrán gyerekeket raboltak el és deportáltak. Moszkva megfogalmazása szerint csak biztonságos helyre szállították őket, hogy távol legyenek a háborús zónától.
Oroszország rakétatámadást indított Kijev ellen
Május 31-én éjszaka Kijevet orosz rakétatámadás érte. A légvédelem minden rakétát sikeresen elfogott és megsemmisített. Áldozatokról nem érkezett jelentés - írja a The Kyiv Independent.
Több mint tízezren jöttek tegnap Ukrajnából
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 5540 fő lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5080 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. (MTI)
Az amerikai elnök felhatalmazta Kijevet, hogy támadhasson bizonyos oroszországi célpontokat
Joe Biden amerikai elnök felhatalmazta Kijevet arra, hogy Washingtontól kapott fegyverekkel olyan oroszországi katonai célpontokat támadjon, amelyek az orosz erők északkelet-ukrajnai offenzíváját támogatják - közölték helyi idő szerint csütörtökön névtelenséget kérő amerikai tisztségviselők.
Biden mindeddig határozottan visszautasította annak lehetőségét, hogy megengedje Ukrajnának amerikai fegyverek bevetését Oroszország területén végrehajtott támadásokhoz.
Négy amerikai tisztségviselő egybehangzón állította, hogy Biden döntése csak az ukrajnai Harkiv régióval határos orosz területre vonatkozik.
Washington azt akarja lehetővé tenni, hogy az ukrán erők képesek legyenek válaszcsapást mérni az őket támadó vagy éppen támadásra készülő oroszokra a határ túloldalán.
A nagy hatótávolságú amerikai fegyverek, például ATACMS harcászati rakéták bevetése továbbra is tiltott marad orosz terület ellen, és az ukránok Oroszország elleni dróntámadásai továbbra sem élvezik az amerikai elnök jóváhagyását
- tették hozzá.
Harkiv a második legnagyobb ukrán város, mintegy 30 kilométerre fekszik az orosz határtól, az utóbbi időben szinte minden nap orosz támadások célpontja. Az Egyesült Államok Ukrajna legjelentősebb fegyverszállítója az Oroszországgal szemben 2022 óta vívott háborúban.
Egyes NATO-tagállamok és amerikai törvényhozók egy ideje már szorgalmazzák, hogy az Egyesült Államok lazítson az amerikai fegyvereknek a háborúban való bevetésére eredetileg kiszabott korlátozásain, és tegye lehetővé, hogy Kijev oroszországi célpontokra is csapást mérhessen. Az orosz légtérben repülő orosz vadászgépeket Ukrajna jelenleg nem támadhatja, holott azokról siklóbombákkal mérnek csapásokat az ukrán védelmi vonalakra és Harkiv városra, ahol ezek a műveletek számos civil áldozattal is járnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Taskentben újságírók előtt azt mondta, a NATO-országok képviselőinek "tudatában kellene lenni annak, hogy mivel játszanak", amikor arról beszélnek, hogy engedélyezni szándékozzák Ukrajnának, hogy nyugati fegyverekkel Oroszország nemzetközileg elismert területére csapásokat mérjen. Figyelmeztetett, hogy abban az esetben, ha az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú fegyvereket vetnek be, Moszkvának újabb döntést kell hoznia az ütközőövezet ügyében.
Rakétacsapás érte Harkivot, 3 halott, 23 sebesült
Orosz rakétatámadás érte Harkiv Novobavarszkij városrészét, három ember meghalt, 23 másik megsebesült - jelentette Oleh Szinyehubov kormányzó ma hajnalban.
Dróntámadás ért egy orosz olajraktárt, több halott is van
Tűz ütött ki az orosz Port Kavkazban lévő olajraktárban az éjszaka folyamán, miután május 31-én hajnalban dróntámadás érte a települést - számol be róla a The Kyiv Independent.
A helyi hatóságok állítása szerint a csapás következtében az olajraktár alkalmazottai közül többen meghaltak.
Rakétacsapás ért egy luhanszki gázvezetéket
A luhanszki területet ért éjszakai rakétatámadásban megsérült egy gázvezeték Pervomajszkban - jelentették orosz hatóságok május 30-án. Áldozatokról nem érkezett jelentés, az infrastruktúrában keletkezett károkról szóló információk tisztázása még folyamatban van - írta a The Kyiv Independent.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
- Októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedhetett az orosz hadsereg
