Potápi Árpád János: a magyar média nélkül elképzelhetetlen a nemzetpolitika

Potápi Árpád János a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón rámutatott: az elmúlt évek munkájának köszönhetően a nemzetpolitika ma már hálózatok szövetsége. 

– mondta.

Felidézte Antall József egykori miniszterelnök szavait, miszerint lélekben és érzésekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.

– emelte ki az államtitkár.

Potápi Árpád János 2010-től a nemzetpolitika területén több szakaszt különített el. Első lépésként megteremtették az új jogszabályi hátteret, elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Jól átgondolt programrendszer épült ki, a magyar kormány diaszpórapolitikáját a világ számos országában figyelik és átveszik – hangsúlyozta.

Hozzátette, 2014-től a gazdasági fejlesztések és a szülőföldön való boldogulás került a fókuszba, majd 2020 után a hálózatok kiépítése felé léptek.

– mutatott rá.

Az eredményeket áttekintve kitért arra, hogy 5500 intézményt támogatnak és 37 ezer támogatást nyújtottak 2010 óta. Beszámolt arról, hogy 2023-tól az oktatási-nevelési támogatást 22 400 forintról 100 ezer forintra emelték.

Elsődlegesnek nevezte a magyar óvodát; szerinte ha ott el tudják érni a gyermekeket, akkor utána valószínűleg magyar iskolába íratják őket a szülők.

Potápi Árpád János a jövőre nézve oktatási központok kialakítása, koncentrált oktatási intézményrendszer kialakítása mellett érvelt. Azt mondta, ez nem csak a szülőknek lenne jó az intézményválasztás szempontjából, a gyermekek magyar identitását is erősíteni lehetne.

Az államtitkár szólt a Határtalanul! programról, amelynek keretében 10 ezer kirándulást támogattak és több mint 520 ezer anyaországi diák jutott el külhonba.

Szólt a vállalkozás fejlesztési programról, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium valósít meg.

 - sorolta.

November 16-án elindult a Hazaváró program, amellyel a Magyarországra visszatérőket szeretnék segíteni. 27 kormányablaknál működik egy-egy olyan ablak, ahol az ehhez szükséges adminisztratív segítséget biztosítják, illetve online módon is lehet használni magyar és angol nyelven.

Jelezte: 2024 az együttműködő nemzet éve lesz, amellyel kifejezik, hogy minden nehézség ellenére a magyar nemzet egységét tovább tudják erősíteni.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke arról beszélt, hogy figyelemhiányos korban élünk és a sokszor „betűhiányos” fiatalok már nem olvasnak, hanem rövidfilmes produkciókat néznek.

 – mutatott rá.

A print média értékelése szerint „haldoklik”, már csak egyfajta „örökség formájában velünk lévő hagyomány”, sokszor csak bizonyos generációk kedvéért tartják fenn.

– tette hozzá, majd kitért a TikTok-alkalmazásban rejlő lehetőségekre. Megjegyezte: ma már a Facebook elavultnak számít, a TikTok felületén 13,2 milliárd videót tekintenek meg havonta a felhasználók.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy versenyhelyzetbe került az újságírás a különböző médiafelületekkel.

 – hangsúlyozta.

Kitért arra is, mi különbözteti meg a neoliberális és nemzeti újságírást, és úgy fogalmazott: sajnálja azokat, akik kirekesztik a nemzetből saját magukat. Amíg a neoliberális, globális újságírás arról szól, hogy azt írják, amiért fizetik őket, addig,

– mondta.

Mayer Erika, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke laudációjában kiemelte: Molnár Judit büszke gyökereire, tudását Füleken alapozta meg, Pozsonyban és Budapesten „csiszolta”, majd újságírói pályája a Pátria Rádió magyar adásában kezdődött. Parlamenti tudósítóként is dolgozott, a Szabad Újság főszerkesztőjeként az írott sajtóban tett szert pályájára kiható tapasztalatokra és vezetői gyakorlatra. Pályája a Ma7 médiacsalád vezetőjeként teljesedett ki – mutatott rá, hozzátéve: Molnár Judit rendszeres résztvevője a Kárpát-medencei magyar sajtórendezvényeknek, munkáját ismerik és becsülik.

Molnár Judit megköszönte az elismerést, az anyaország támogatását, és azt mondta: nagyon sok minden terheli a Felvidéket. Úgy fogalmazott: erősek is lehetnének, de - bár aránylag sokan vannak - gyengék. Igyekeznek meggyőzni egyre több honfitársukat a magyar képviselet fontosságáról - hangsúlyozta. Hozzátette,

– mondta a díjazott.

Óriási kihívást jelent a mesterséges intelligencia a média számára

Óriási kihívást jelent a mesterséges intelligencia a média számára, és ebben az új helyzetben jócskán felértékelődik a közmédia „ázsiója” –mondta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szombaton Visegrádon.

Altorjai Anita a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón tartott előadásában rámutatott: 

– jelentette ki.

A jövő egyik legnagyobb kérdésének azt nevezte, hogy ezt a megbízható tartalmat hogyan állítják elő, milyen hírforrásban bízhat meg a tudósító, és milyen forrásban a hírfogyasztó.

 – tette fel a kérdést.

Altorjai Anita a jövő újságíróját úgy festette le, hogy ha meg akar felelni a közszolgálatiság kritériumának, akkor mindenekelőtt meg kell őriznie kíváncsiságát. Nemcsak a téma iránt, hanem főként a hírforrás iránt – hangsúlyozta.

 – mondta a vezérigazgató, aki kiemelte: ehhez nemcsak az internet keresőmotorjaival, okoseszközökkel, hanem egymással is beszélgetni kell.

– fogalmazott.

Altorjai Anita kiemelte:

Kitért arra is, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazására nem csupán a piacnak, de az államnak és minden állami szereplőnek fel kell készülnie, stratégiát kell alkotni, a médiában dolgozó vezetőknek és az újságíróknak is.

 – közölte a vezérigazgató.