2023.11.26. 12:50
Az Európai Unió válaszúthoz érkezett
Nem kerülhető meg a vita Európa jövőjéről és jövőképének megalkotásáról, ám ez nem lehet egyoldalú, és nem merülhet ki egyetlen ideológiai alapú álláspont dominanciájában – írja elemzésében Trócsányi László fideszes Európai parlamenti képviselő a Mandineren.
Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője
Forrás: MTI
Fotó: Vasvári Tamás
Nemrégiben érkeztem vissza egy ázsiai körutazásból – írja Trócsányi László a Mandineren–, amelyen több országban akadémiai kapcsolatokat létesítettem és építettem. Az ott látottakból és tapasztaltakból az európaitól jócskán eltérő kép bontakozott ki.
Ázsia valamennyi régiója jelentős gazdasági expanzió korát éli, munka- és közösségorientált, s folyamatosan keresi az üzleti bővítés és a fejlődés lehetőségét. Az ázsiai országoknak van jövőképük, és nem marja őket vízióval kapcsolatos belső vita.
Nyitottságot tapasztaltam, és azt láttam, hogy ezek az országok becsülik az európaiak örökségét, ezért keresik Európát és az európai országok partnerségét, az intézményközi kapcsolatok szélesítését és gazdagítását.
Ezzel szemben az európai valóság az, hogy földrészünkre leginkább a zavarodottság, de legalábbis a határozatlanság és az útkeresés jellemző. A több mint hetvenéves európai együttműködés számos tekintetben, így a gazdaság, a versenyképesség, a stratégiai célok és vízió, illetve az intézményi kérdések terén egyaránt útkereszteződéshez érkezett; a jövőjét pedig a viták kimenetele fogja meghatározni.
Történelmi távlatból tekintve látható: az európai együttműködés kezdeti évtizedeit jellemző lendületet, optimizmust és karakteres víziót a 2010-es évek jóval borúsabb kilátásai váltották fel. Egészen Európa megosztottságának megszűnéséig a kereszténydemokrata fundamentumra épülő együttműködés nem egyszerűen a páratlan gazdasági fejlődés és a jólét korszakát hozta el a kontinens nyugati felébe, hanem helyi, nemzeti és európai dimenzióban is a közösségek teremtésére, megbecsülésére és védelmére törekedett.
A kereszténydemokrata szellemiség így nyújtott alternatívát és víziót a vasfüggöny által kettészelt Európának: olyan együttműködést teremtett, amelyben a tagállamok a világpolitikai kihívások dacára jól érzik magukat, és elszántak az európai civilizáció megmentésére és továbbörökítésére.
Végső soron az európai kultúrához való ragaszkodás és ennek a civilizációnak a gravitációs ereje vezetett a vasfüggöny lebontásához és Németország újraegyesítéséhez.
A cikk folytatását a Mandiner oldalán olvashatja!
