A magyarok majdnem kétharmada szerint a DK árnyékkormánya csak kommunikációs trükk

A magyar választók jelentős többsége (60 százalék) elégedetlen a Demokratikus Koalíció árnyékkormányával, szerintük az elmúlt egy évben rosszul teljesített Gyurcsány Ferenc politikai formációja. Ezt a lesújtó véleményt csak megerősíti a tény, miszerint a megkérdezettek csaknem kétharmada (64 százalék) úgy véli, az árnyékkormány nem több egy kommunikációs trükknél – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális, országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Hétvégén ünnepelte fennállásának 12. évfordulóját Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció, amely egy éve hozta létre saját „brandjét”, az árnyékkormányt, aminek eredeti célja egy koherens kormányzati program megalkotása volt. A baloldali közbeszédet is csak mérsékelten érdeklő árnyékkormányzással Gyurcsány Ferenc pártja egészen odáig ment, hogy az igazi kormányinfó mintájára, nagyjából kéthetente árnyékkormányinfókat tartott. A kezdeti lendület hamar érdektelenségbe fulladt, egy év elteltével pedig már a magyarok többsége (60 százalék) nemcsak elégedetlen a formáció tevékenységével, hanem csaknem kétharmaduk (64 százalék) politikai reklámterméknek, kommunikációs trükknek tartja. Erős visszajelzés a Gyurcsány-párt számára, hogy még az ellenzéki összefogás szavazóinak harmada, valamint a „rendszerkritikusnak” kikiáltott fiatalok (18–29 évesek) 58 százaléka is úgy véli, rosszul teljesített a DK politikai brandje. Csak tetézi az eredménytelenséget, hogy a magukat centrum szavazóként identifikálókat sem sikerült megszólítani, ugyanis 58 százalékuk kommunikációs trükként gondolt a Gyurcsány-párt formációjára. Bár a számok tükrében az „árnyékkormány” kifejezetten találó név, hiszen a Demokratikus Koalíció beárnyékolta a baloldalt; igaz, ezen túlmenően sem politikai népszerűséget, sem kormányzóképességet nem hozott az ellenzéknek. Az árnyékminiszteri pozíciók lényege a pártprogram világossá tétele kellett volna, hogy legyen, ám míg a DK lépten-nyomon élt a szociális demagógia eszközével (emlékezzünk csak az „Orbán Viktor az árakat emeli, Dobrev Klára a béredet fogja emelni” szlogenre), addig Bodnár Zoltán, árnyék-pénzügyminiszter éppen a minimálbér emelése ellen, a megszorítások mellett tette le a voksát – az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok pedig sötétben hagyták a valódi célokat. 

Működőképes alternatívához politikai szakértelemre, a nemzeti érdekek képviseletére, világos pénzügyre és hitelességre, nem pedig nemzetközi hálózatokra, guruló dollárokra, homályos magyarázkodásokra és kommunikációs trükkökre volna szükség. A Gyurcsány-kormányok megszorításalapú neoliberális politikája a mai napig népszerűtlenné és hiteltelenné teszi az ellenzéket, hiába minden külföldi segítség, úgy tűnik, hogy a magyar választók támogatása nélkül a Demokratikus Koalíció árnyékkormánya továbbra is marad az árnyékban.