2023.09.04. 15:21
A kormány stratégiai befektetésnek tekinti a felsőoktatást
A kormány a felsőoktatást nem költségvetési tételnek tekinti, hanem stratégiai befektetésnek, ugyanazon a "polcon" van, mint a családpolitika - jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter az országos felsőoktatási tanévnyitón hétfőn a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Csák János kulturális és innovációs miniszter beszél az országos felsõoktatási tanévnyitón, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szenátusának tanévnyitó ünnepi ülésén a Gödöllõi Királyi Kastélyban 2023. szeptember 4-én
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán
Partnernek kell lenniük a hallgatóknak, az egyetemeinknek és a kormányzatnak ahhoz, hogy kiaknázzuk a potenciált, amely ebben a csodálatos országban lakozik. A felkínált partnerséghez jó partnereket találtunk, olyan egyetemeket, amelyek korszerű, versenyképest tudás adnak a hallgatóknak
- fogalmazott Csák János a rendezvényen, amely egyúttal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szenátusának tanévnyitó ünnepi ülése volt.
Fotó: Máthé Zoltán / Forrás: MTI
Hozzáfűzte, az állam az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy olyan körülményeket hozzon létre, ahol a hallgatók versenyképes tudásra tehetnek szert. "Két és félszeresére emeltük az alapítványi egyetemek költségvetését, óriási infrastruktúrákat fejlesztettünk, amelyekkel már az alapítványok sáfárkodhatnak" - emelte ki Csák János.
Azzal folytatta, hogy idén 33 százalékkal több diákot vettek fel a felsőoktatásba, mint az előző évben, és a hallgatók több mint negyven százaléka olyan szakterületre jelentkezett, amelynek "közvetlen és azonnali hatása van a reálgazdaságra, a GDP-re, a magyar jólétre".
A hallgatók nyolcvan százaléka állami ösztöndíjjal tanul, mert az állam befektetésként tekint rájuk - fogalmazott a miniszter. Kitért arra, hogy jelentősen nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, beleértve a doktoranduszokat is. Utóbbi szerinte azért különösen fontos, mert "rendkívül gyorsan változik a világ, folyamatosan tanulnunk kell egész életünkben".
A miniszter hangsúlyozta: a kormány a felkínált partnerséghez jó partnereket talált, olyan egyetemeket, amelyek korszerű, versenyképes tudás adnak a hallgatóknak. Ezzel kapcsolatban kijelentette: pontosan megvan a mérce, hogy hová kell eljutni.
Lényegesnek nevezte az egyetemek vonzerejét, megjegyezve, a külföldi hallgatók nemcsak bevételt jelentenek, hanem a jó hírét viszik az egyetemnek, ami záloga annak, hogy az adott intézmény hosszú távon is nagy reputációval rendelkezzen.
Az innováció szerepéről Csák János elmondta, nem elég a mások által kidolgozott új technológiák átvétele, az állam figyeli, hogyan alakul a publikációk száma, milyen szabadalmak születnek és hány új vállalkozás "bújik ki az egyetem köpönyegéből" az egykori hallgatók, illetve a kutatók munkája nyomán.
Azon dolgozunk, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ száz legjobb egyeteme között legyen, három egyetemünk pedig Európa száz legjobb egyeteme között. És jól haladunk - jelezte a miniszter.
A hallgatókhoz szólva rámutatott: a tudás és a kultúra akkor lesz igazi érték, ha szolgálja a közösséget; diplomásként a magyar elit részei lesznek, ami felelősséggel jár, "a magyar jövő nyugszik a vállukon, ebben van a partnerség".
Gyuricza Csaba rektor közölte: több mint ötezren válnak a MATE hallgatóivá, mind az öt campuson nőtt a diákok száma, noha nem éltek a ponthatár-leszállítással, mert az az erős egyetem, amelynek sok jó hallgatója, infrastruktúrája, oktatói és kutatói vannak.
Amint összességében kedvezően alakultak az agrárium folyamatai, úgy a MATE is emelkedő pályán halad. A nagy hagyományú intézmények utódjaként létrejött MATE "szerencsés csillagzat alatt született", folyamatosan emelkedik ki a versenytársak közül - fogalmazott a rektor.
Beszélt arról is, hogy az elmúlt években bebizonyosodott, több külső körülmény teszi instabillá, kiszolgáltatottá azokat az országokat, amelyek a globális kereskedelemben és a nemzetközi ellátási rendszerekben bíznak. Ma az a kérdés, ki képes előállítani az alapanyagot, megtermelni az élelmiszert, ezt jelenti ma az önrendelkezés: az ellátás biztonságát az ország számára - hangoztatta Gyuricza Csaba.
Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke azt emelte ki: az egyetemen nincs politikai befolyás, az alapítvány kuratóriuma szakemberekből áll. Megjegyezte: a fenntartói változás "negatív elképzelésekhez" vezet, ami nehezíti a nemzetközi együttműködést.
A kuratórium elnöke közölte, az egyetem 19 tudományterületet fed le, az agrárismeretek mellett például élelmiszeripari, természetvédelmi vagy akár biotechnológiai tudást is kaphatnak a hallgatók.
Csányi Sándor kifejtette: az agrárágazat megítélése sokat változott az elmúlt években, korábban leszakadó ágazatnak tekintették, de a világ sokat változott, a koronavírus-járvány rávilágított az élelmiszer-ellátás biztonságának fontosságára a krízishelyzetekben. Az ágazat felértékelődése egyre több hallgatót vonz - mutatott rá a kuratóriumi elnök, hozzáfűzve, az élelmiszergazdaság a leginnovatívabb ágazatok között van, magas szintű tudásra van szükség a korszerű technológiák működtetéséhez.
A rendezvényen ünnepélyesen az egyetem polgárai közé fogadták az elsőéves és a doktorandusz hallgatókat, majd kitüntetéseket adtak át.
