Szijjártó Péter: tovább nő a francia szerepvállalás Pakson (videó)

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EDF francia energetikai vállalat vezérigazgatójával folytatott megbeszélését követően hangsúlyozta, hogy

Kiemelte, hogy a paksi beruházás szerződésmódosításait az Európai Bizottság nemrég jóváhagyta, így most felgyorsítható a projekt, amelyben a kormány növekvő francia jelenléttel számol.

„Az irányítástechnikai rendszert német–francia konzorciumnak szántuk, a német kormány nem engedi azonban a német cég részvételét, ezért a franciák fogják átvenni a helyüket az irányítástechnika szempontjából minden bizonnyal” – közölte.

Emlékeztetett, hogy a turbinák szállítására szerződést nyert amerikai GE-t is francia vállalat vásárolta fel.

– hangsúlyozta.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy ez egybevág Magyarország érdekeivel, ugyanis Budapest és Párizs egy stratégiai ponton mindenképpen egyetért, ez pedig a nukleáris energia védelme.

– fogalmazott.

„Nem fogadjuk el azt, hogy negatív diszkriminációt alkalmazzanak a nukleáris energiával szemben. A nukleáris energia igenis tiszta, olcsó, biztonságos módja a villamosenergia előállításának” – húzta alá.

„Magyarország és Franciaország ebben az ügyben közösen lép fel, tehát van egy politikai egyetértés és van egy gazdasági közös érdekeltség is abba az irányba, hogy a francia és a magyar nukleáris ipar az eddiginél sokkal szorosabban összekapcsolódjon” – tette hozzá.

A miniszter délelőtt az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatójával, illetve a Thales Alenia Space és a Servier különböző vezetőivel is tárgyalt. Kiemelte, hogy fokozódik az együttműködés az ESA-val, miután Magyarország kiválasztotta azt a négy űrhajósjelöltet, akiknek az egyike egy hónapon át különböző tudományos kísérleteket fog végezni a Nemzetközi Űrállomáson. Valamint tudatta, hogy erről szeptemberben aláírják a szerződést az amerikai Axiom Space vállalattal.

„Hatalmas eredmény Magyarország számára, hogy kicsit több mint negyven évvel az első magyar űrhajós után újra van nemzeti űrhajós programunk” – mondta.

„Mára világossá vált, hogy az űripar, az űrkutatás minden gazdaságban egyre fontosabb szerepet játszik, és ilyen időszakokban, amikor a nemzetgazdaságok szenvednek gyakorlatilag, akkor minden ilyen innovatív, magas hozzáadott értéket képviselő ágazat egyfajta kitörési, kiugrási lehetőséget jelent” – vélekedett.

„Európának stratégiai autonómiára, önálló érdekérvényesítésre van szüksége”

Európának stratégiai autonómiára van szüksége, ugyanis a kontinens rosszul fog járni, ha önálló döntési képesség és érdekérvényesítés nélkül állandóan más világpolitikai szereplők kottájából játszik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Párizsban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a francia szenátus külügyi és védelmi bizottságával folytatott tárgyalást követően elmondta, hogy elsősorban az ukrajnai háborúról és annak következményeiről egyeztettek.

– figyelmeztetett.

„Politikailag azért, mert az elmúlt egy év, három hónap és két hét nem volt elegendő arra, hogy mi, itt Európában elérjük azt, hogy közelebb kerüljünk a békéhez, nem tudtuk megállítani ezt a háborút” – mutatott rá.

„Másodsorban pedig meggyengültünk gazdaságilag, hiszen a háborúra adott európai és amerikai válaszok különbözőségéből fakadóan az európai vállalatok hatalmas versenyhátrányba kerültek az amerikai cégekkel szemben” – tette hozzá.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy miközben az amerikai inflációcsökkentési törvény „gyakorlatilag szégyentelenül és teljesen nyíltan támogatja az amerikai cégeket az európaiakkal szemben”, addig itt, Európában a szankciók nagyobb kárt okoznak a gazdaságnak, mint az orosznak.

Aláhúzta: mindez pedig rendkívüli versenyhátrányt okoz az európai vállalatoknak, és minden negatív hatás először a háború szomszédságában csapódik le.

„Ráadásul olyan nemzetet képviselünk, amelynek tagjai meghalnak ebben a háborúban, ezért a francia szenátus külügyi és védelmi bizottsága tagjainak és az elnökének is elmondtam, hogy Magyarország abszolút a békében érdekelt” – szögezte le.

„A háborút természetesen elítéljük. Nem az a kérdés, hogy mit gondolunk a háborúról, annak kirobbanásáról, hanem a kérdés az, hogy hogyan fog véget érni a háború” – mondta.

„Természetesen ez a megközelítésünk nem esik egybe az európai mainstream megközelítésével, több pontban különbözik a francia megközelítéstől is. Egy dolog viszont biztos, hogy mind a franciák, mind mi, magyarok egyetértünk abban, hogy Európának szüksége van egyfajta stratégiai autonómiára, önálló döntési képességre, önálló érdekérvényesítésre, mert ha folyamatosan más világpolitikai szereplők kottájából játszunk, akkor nagyon rosszul fogunk járni” – összegzett.