A lengyel civilek is gépfegyvert ragadtak az orosz támadástól tartva

Nagy a lőfegyverek utáni kereslet

– Az ukrajnai háború miatt egyre többen szeretnék megtanulni a lőfegyverek használatát – fogalmazott Marcin Chewinski lengyel lőtéri oktató a Vice News hírportálnak. Egy varsói lőtér látogatottsága az elmúlt hetekben megháromszorozódott, ez a tendencia jellemző az egész országra – írja a Magyar Nemzet. 

Érdekesség, hogy a fegyverhasználatot tanulók közt nagyobb arányban vannak nők, mint férfiak.

– Féltik családjukat és saját épségüket. Meg akarják tanulni a különböző gépfegyverfajták használatát, mivel nem tudják, mi lesz Lengyelország sorsa

– folytatta Chewinski. A kelet-európai államban a civilek legnépszerűbb választása az AK–47-es – egyébként szovjet fejlesztésű – gépkarabély. 2018-as adatok alapján a lengyel társadalomban nem megszokott a fegyverviselés, 

száz emberből mindössze egy rendelkezik valamilyen fegyverrel, valamint az ehhez szükséges engedéllyel.

Ezzel szemben a környező országokban ez az arány tíz és harminc százalék között mozog. A beszámolók alapján az elkövetkező időszakban ez a szám drasztikusan megnövekedhet. „A háború kezdete óta éjjel-nappal keresnek a fegyverekért” – fogalmazott a The Globe and Mail kanadai napilapnak egy lengyel fegyverkereskedő, aki feleségével együtt már harminc éve foglalkozik lőfegyverek eladásával. 

– Ilyet még sosem tapasztaltam – folytatta. Majd hozzátette, 

nem csak az orosz fenyegetés miatt nőtt meg ennyire a kereslet, a Lengyelországba érkező több mint kétmillió ukrajnai menekült jelenléte is csökkenti az emberek biztonságérzetét.

Lazább fegyverviselési szabályozás?

A megnövekedett igények ellenére a fegyverviselés szabályozásai még mindig elég szigorúak Lengyelországban. Jelenleg ahhoz, hogy fegyverviselési engedélyhez jusson valaki, hat feltételnek kell megfelelnie:

• idősebbnek kell lennie huszonegy évnél
• különböző pszichológiai és pszichofizikai vizsgálatokon kell átesnie
• állandó lakhellyel kell rendelkeznie Lengyelországban
• nem lehet büntetett előéletű
• le kell tennie egy vizsgát a fegyverek használatáról és a kapcsolódó jogszabályokról
• nem lehet szenvedélybeteg.

Ez összesen körülbelül kétezer-ötszáz zlotyiba – kétszázezer forintnak megfelelő összegbe – kerül.

Ezen követelmények egyszerűsítésével és a procedúra lerövidítésével szeretné megkönnyíteni a civilek lőfegyverhez jutását a lengyel jobboldal. 

A lengyel társadalom készen áll arra, hogy képezze magát ezen a területen, és különböző szervezeteket alkotva megvédje a hazát

– fogalmazott Arkadiusz Czartoryski, a konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) parlamenti képviselője. A törvénymódosítási-javaslat többek között a lőterek építéséhez szükséges engedélyek megszerzésének folyamatát is felgyorsítaná, ezzel lehetőséget biztosítana a civilek számára, hogy megfelelő körülmények között tudják elsajátítani a lőfegyverek szakszerű használatát. 

Emellett szeptembertől az iskolák védelmi képzéseket és lőgyakorlatokat biztosítanak a diákok számára, ezt korábban Przemyslaw Czarnek oktatásügyi miniszter jelentette be.

Civil védelmi erők

Habár a fegyvertartási engedéllyel, valamint lőfegyverrel rendelkező civilek száma viszonylag alacsony Lengyelországban, önkéntességen alapuló védelmi szervezetek régóta működnek az ország területén. A különböző milíciák száma 2014 óta, a Krím félsziget annektálása óta jelentősen megnövekedett. Ilyen paramilitáris szervezet például a „Harci Riasztás” névre hallgató tömörülés, mely például a koronavírus-járvány során is segítette az államot a védekezésben. Ezenfelül az amerikai nemzeti gárda mintájára létrehozott területvédelmi erők is nagyban támaszkodnak önkéntes civilekre, csak 2018-ban tizenkétezren csatlakoztak soraikba. 

Ezen paramilitáris szervezeteknek egy esetleges invázió során kiemelt szerepük lehet a védelmi erők támogatásában és a gerilla-hadviselésben – jelentőségük Ukrajnában is látszik.

Lengyelország példája egyébként nem egyedülálló. Az orosz fenyegetettségnek kitett balti államokban, legfőképp Észtországban is működnek hasonló paramilitáris szervezetek. Tallinn védekezését is nagy részben ezekre alapozza, a totális védelem elvét követve, melynek egyik legfontosabb alappillére a civilek felkészültsége az esetleges invázióra.

Borítókép: Egyre többen látogatják a lengyel lőtereket / AFP / Artur Widak