Trócsányi: fontos, hogy a Balkán Európa szerves részévé váljon

A politikus az Európa-nap 2021 – Merre tovább Európa? című beszélgetésben kifejtette: jelenleg két Európa-nap van, az egyiket Európa Tanács (ET) május 5-én tartja, az Európai Unió (EU) pedig május 9-én ünnepli a szervezet alapítását. Az EU kisebb egységet alkot, mint az ET, amelynek tagállamaiban 830 millió ember él – jegyezte meg.

„Az Európa-napi ünnepben üröm, hogy nem tudunk egész Európa egységéről beszélni”, vannak olyan térségek, amelyeknek a csatlakozását elő kell segíteni – hangsúlyozta. Hozzátette: a probléma az, hogy a nyugati tagállamok közvéleménye nem teljesen áll e projekt mögött. „nekünk kell elmagyaráznunk, hogy mit is jelent a kontinens egysége” – mondta.

Navracsics Tibor, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője többi között azt mondta, az EU-nak az európaiak közösségének kell lennie, ebben azonban alapvetően a tagállamoknak és nem az uniós intézményeknek van szavuk.

Sokan panaszkodnak arra – folytatta -, hogy az integrációban elvész a nemzeti érdek, de alapvető kérdésekben a tagállamok tudják érvényesíteni a nemzeti érdekeiket. Egy-két tagállam, amely úgy gondolja, hogy így is sok tagja van az EU-nak, amelyek gazdaságilag számukra tehertételt jelentenek, meg tudja akadályozni a bővítést – mutatott rá.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy az EU bővítése sikertörténet, hozzájárul Európa stabilitásához és gazdasági prosperitásához. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság kulcsszerepet játszik a bővítési folyamat előkészítésében; a Várhelyi Olivér bővítési biztos által megújított csatlakozási folyamat sikerre juthat a most felkészülő tagállamok esetében. „Remélem, a közeljövőben arról beszélhetünk, hogy bővülhet az Európai Unió a Nyugat-Balkán országaival, ezzel is növelve a stabilitást” – mondta.

Az EU válságokra adott válaszáról Navracsics Tibor kifejtette: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban azt lehet látni, hogy az uniós intézményrendszer nem alkalmas gyors döntésekre, az újjáépítési program viszont azt mutatja, hogy a gazdasági kilábaláshoz szükséges tőke mozgósítását uniós mértékkel mérve viszonylag gyorsan meg tudja valósítani. Egy éven belül el lehet jutni odáig, hogy megindulhatnak a tagállami programok, ami óriási segítség, főleg a déli tagállamoknak – jegyezte meg.

Trócsányi László hangsúlyozta: a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament kapcsolata erősítésre szorul, a nemzeti parlamenteknek nagyobb kezdeményezési jogot kellene adni. Úgy vélekedett: az EU-nak válságok – a 2015-ös migrációs válság és a mostani világjárvány – esetén az előrejelzésben van mit javítania, hiszen fontos, hogy a kontinensnek kellően felkészült legyen.

Zupkó Gábor azt mondta, a jelenlegi válság tanulságos volt abban, hogy mely területeken kellene újabb hatásköröket adni az uniós intézményeknek; ennek megvitatása is alkalmas az Európa jövőjéről szóló európai uniós konferencia.

Martonyi János volt külügyminiszter köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy „akkor tudunk magyarok maradni, ha európaiak maradunk, és csak akkor tudunk európaiak maradni, ha keresztények maradunk”. Csak a keresztény Európának van jövője, „ezért vagyunk meggyőződve arról, hogy Közép-Európának és a magyarságnak különleges szerepe és felelőssége van abban, hogy megerősödjön az európai identitás” – mondta.

Koltay András, az NKE rektora köszöntőjében felidézte: Robert Schuman francia külügyminiszter 71 évvel ezelőtt tett javaslatot a két világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá.

Emlékeztetett, hogy Schuman szerint az európai közösség nem fog hasonlítani sem egy birodalomhoz, sem a Szent Szövetséghez, a nemzetek közötti kapcsolatokra kiterjedő demokratikus egyenjogúság lesz az alapja.

Magyarország elkötelezett tagja az euroatlanti közösségnek, így az NKE-nek fontos feladata annak kutatása, hogy Magyarországnak hol van a legjobb helye Európában és világban – mondta a rektor.