Szili: politikai bohózat az Európai Bizottság Minority SafePacket elutasító döntése

Szili Katalin az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának csütörtöki ülésén beszélt erről, emlékeztetve: az EB ezzel figyelmen kívül hagyta a polgárok akaratát, az uniós bíróság és az Európai Parlament (EP) döntését is.

A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani.

Ezt a döntést az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) ugyancsak 2013-ban megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felperesek javára hozott határozatot, így a bizottság regisztrálta a kezdeményezést, amelynek szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást a határidő lejárta előtt. Az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel szavazta meg a kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást. Az Európai Bizottság január közepén azonban közölte, nem irányoz elő jogi aktusokat a kezdeményezéssel kapcsolatban.

A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: az EU minden hetedik polgára nemzeti kisebbséghez tartozik, ami Spanyolország lélekszámával megegyező közösséget jelent.

„Ez olyan, mintha az unió egy államával egyszerűen nem foglalkozna”

- hangoztatta Szili Katalin, majd úgy fogalmazott:

a Minority SafePack „kis lépés lett volna az EU-nak, de nagy lépés lett volna az őshonos kisebbségeknek”.

Ha ez a kérdés az EB érvelése szerint nem tartozik a hatáskörükbe, akkor az afrikai származású emberek alapvető jogai miért tartoznak? – tette fel a kérdést Szili Katalin, akinek az álláspontja szerint az EB és az EU bürokráciája gyakorlatilag „mazsolázik” a kisebbségi kérdésekben és politikai ügyet kreál belőlük. „A gazdasági kohézión túl vannak más ügyek is” – mutatott rá.

A miniszterelnöki megbízott szerint Magyarországnak az EU Tanácsának közelgő soros elnökeként ezt a kérdést napirenden kell tartania, majd jelezte azt is, hogy a kisebbségi nyelvek 25 éves európai chartája megújításra érett.

Szili Katalin beszámolt arról is, hogy

az eddigi 75 európai polgári kezdeményezésből 70 esetében nem gyűltek össze a szükséges aláírások, a másik „négy és fél esetében pedig elutasító volt az Európai Bizottság”.

Vincze Loránt, a FUEN elnöke a többi közt arról beszélt, hogy az EB a kezdeményezést elutasító döntésével nemcsak politikai hibát vétett, hanem az jogilag is több ponton kifogásolható. Elmondta, hogy az EB érvelése cinikus, mert számos helyen jelenleg is jogsértések érik az őshonos kisebbségeket. Jelezte: semmisségi eljárás indítását tervezik a döntés ellen, aminek – álláspontja szerint – jó esélye lehet az európai törvényszéken.