Novák Katalin: a családpolitika a nemzet megmaradásának záloga

A kormány családpolitikai intézkedéseinek hatékonyságát a demográfiai mutatókkal is lehet mérni. Mit mutatnak a számok?

A célunk, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszünk segíteni a családalapítás előtt álló fiatalokat és a gyermeket nevelő családokat. A demográfiai mutatók tekintetében időarányosan jól állunk. Közel negyven éve nem volt olyan magas a házasságkötések száma, mint most, a válások száma 60 éves mélypontra süllyedt. Tartósabbak, stabilabbak a házasságok.

A termékenységi arányszám rendkívül fontos mutató a nemzetmegtartás, a reprodukálás szempontjából. Az elmúlt tíz évben hogy alakult ez a mutató?

Ez a szám tükrözi legjobban, hogy mekkora a gyermekvállalási kedv egy adott országban. Magyarországon 2011-ben volt a történelmi mélypont, 1,23 volt ez a mutató, most 1,6-hoz közelítünk, ami praktikusan annyit jelent, hogy 2011-ben száz családban 123 gyermek született, most pedig 157. Ez huszonnyolc százalékos növekedést jelent szűk tíz év alatt, ahhoz azonban még mindig kevés, hogy nemzeti szinten is gyarapodni tudjunk. Jó úton haladunk ugyan, de a fiatalok még mindig több gyermeket terveznek, mint amennyi végül megszületik, így van még teendőnk.

Nemzetközi összevetésben Magyarország hol áll?

Míg 2010-ben az unióban mi voltunk a sereghajtók, addig mára utolértük az uniós átlagot, sőt egész Európában Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv 2010 és 2018 között. A demográfiai eredményeinkre, családpolitikánkra szerte a világban felfigyeltek, ma már az Egyesült Államoktól kezdve Japánon át a nyugat-balkáni országokig, a világ számos pontján méltatják a magyar modellt.

Akkor miért támadják Brüsszelből, külföldről emiatt is hazánkat?

Ma nincs olyan európai ország, ahol ne jelentene gondot az alacsony gyermekszám. Ma az európai népesség növekedésének kizárólagos forrása a tömeges bevándorlás. A magyar emberek határozottan elutasítják azt a brüsszeli álláspontot, hogy a népességcsökkenést migrációval kell megoldani, és elég bátrak ahhoz, hogy ezt hangosan ki is mondják. Felvállaltuk, „kitettük az ablakba”, hogy számunkra fontos a következő generáció, a fiatalok gyermekvállalásának támogatása, és úgy tűnik, hogy ennek a megközelítésnek kézzelfogható eredményei is vannak. Ráadásul úgy, hogy a családok erősödése, a demográfiai mutatók javulása mellett a gazdaságunk is erősödött. Bebizonyítottuk, hogy lehet egyszerre sikeres család- és gazdaságpolitikát folytatni. Kimondunk tehát olyan dolgokat, amikkel sok európai ember egyetért, ugyanakkor a politikai elit és a véleményformálók nem. Ezt a nyíltsisakos politikát nehezen viselik azok, akik támadnak bennünket.

Korábban egy német professzor azt mondta, a magyar családpolitika a náci korszakra emlékezteti őt. Mit szól ehhez?

Aki a történelem egyik legsötétebb időszakához hasonlítja a magyar családtámogatásokat, az egyrészt súlyosan megsérti azokat, akik a nácizmus áldozatai voltak, másrészt azokba az emberekbe rúg bele, akik ma örülnek a bővülő lehetőségeknek. Aki ilyen kritikát fogalmaz meg, az nincs tisztában azzal, hogy a demokratikus keretek között kialakított magyar családtámogatási rendszer milyen lehetőséget biztosít a magyar családoknak. A Századvég Alapítvány legutóbbi, egész Európára kiterjedő nagyszabású felmérése is visszaigazolta, hogy az európai emberek többsége igényelné a családokat támogató lépéseket.

A választásokon túl van-e olyan visszajelzés az emberek részéről, hogy támogatják a családpolitikai lépéseiket?

Magyarországon a családok támogatásának szükségességét konszenzus övezi. A családokról szóló nemzeti konzultáció során a válaszadók elsöprő többsége egyetértett azzal, hogy a családtámogatásokat munkához kötjük, ahogy azzal is, hogy bevándorlás helyett inkább a magyar gyermekek megszületését segítsük. A nagycsaládosok kiemelt támogatását is szükségesnek látja a többség. Mivel a családközpontú megközelítés 2010 óta a kormányzás egyik sarokköve, az országgyűlési választásokon szerzett kétharmados felhatalmazás is visszaigazolás, felhatalmazás a további munkára.

A magyar családtámogatási rendszer iránt van nemzetközi érdeklődés, vannak követőink?

A magyar családpolitika híre messzire eljutott, bátran mondhatom, hogy vezető szerepet töltünk be világviszonylatban is, hivatkozási alappá váltunk, amikor családközpontú kormányzásról van szó. Sőt, többről van itt szó, mint a kormány döntéseiről, hiszen Magyarországon éppen az az egyik nagy érték, hogy a családszervezetek, az egyházak, az önkormányzatok, a vállalatok képesek összefogni azért, hogy minél inkább családbarát legyen a környezet. Engem személyesen is sokfelé hívnak, hogy számoljak be a magyar tapasztalatokról, s mi is szívesen tanulunk másoktól.

A 2022-es országgyűlési választásnak lehet a tétje, hogy ezek a családtámogatási programok megmaradnak vagy eltűnnek?

A választások kimenetele erőteljesen meghatározza majd a családtámogatások jövőjét is. A baloldali pártok számára ez nem kiemelten fontos ügy, már sokszor bizonyították. Gondoljunk csak arra az időszakra, amikor baloldali kormány volt: megszüntették a szocpolt, azaz az akkori otthonteremtési programot, elvették a 13. havi nyugdíjat, a családi adókedvezményt szinte teljesen megszüntették, 2 évre csökkentették a gyes idejét, a családi pótlékot pedig meg akarták adóztatni. Devizahitelekbe sodorták az embereket, folyamatosan emelték a rezsiköltségeket, miközben egyre-másra jöttek a megszorító csomagok. A legutóbbi választási kampányukban már kijelentették, hogy meg fogják szüntetni a családi otthonteremtési kedvezményt, a csokot, és át fogják alakítani a családtámogatási rendszert. Ők segélyekben gondolkodnak, nem abban, hogy tisztességes munkából legyen képes mindenki eltartani a gyerekeit.

Bekerült az alaptörvénybe, hogy az anya nő, az apa férfi. Miért?

Magyarország Alaptörvénye értékválasztást is tükröz: a keresztény kultúra védelmét, a nemzeti összetartozás fontosságát, a határon túl élő magyarokért viselt felelősségünket, és azt is, hogy számunkra fontos a család. Az, hogy valaki felnőttként hogyan, milyen nemi identitással éli az életét, az az ő döntése, de az, hogy gyermekeket használjanak eszközül a genderideológia igazolására, ez az a vörös vonal, amit nem engedünk átlépni. El a kezekkel a gyermekektől! A gyereknek biztonságra, egészséges közösségekre van szüksége, ahol nyugalomban, békében lehetnek gyerekek, és így is nőhetnek fel.

Az előbb érintettük a migráció kérdését. A születések számának növelése nemcsak nemzeti érdek, hanem gazdasági is. A migráció nem lehet válasz a kihívásra?

Számos európai ország már erre az útra lépett. Ez mindaddig az ő dolguk, amíg számunkra nem teszik kötelezővé és nekünk nem kell osztoznunk az Európába irányuló tömeges migráció következményein. De nem ez a helyzet! A kötelező kvóta, az elosztás bizony azt jelentené, hogy bár mi, magyarok soha nem értettünk egyet a bevándorlás támogatásával, utólag azzal fejezzük ki a szolidaritásunkat, hogy mi is megnyitjuk a határainkat a gazdasági bevándorlók előtt. Sokan számítottak arra, hogy a munkaerőpiaci, demográfiai problémákra majd megoldást nyújt a bevándorlás, de a tapasztalatok mást mutatnak: a GDP-hez való hozzájárulás csekély, a szociális, egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás viszont nagy lett a migrációnak, a családegyesítéseknek, a bővülő jogoknak és követeléseknek köszönhetően. Mi csak ahhoz ragaszkodunk, hogy járhassuk a saját utunkat.

Mit gondol a legális bevándorlásról?

Olyan, hogy legális bevándorlás valójában nincs, mert a bevándorlás már önmagában azt jelenti, hogy tömegek érkeznek népvándorlás jelleggel más országokból, más kontinensekről, túlnyomórészt más kulturális és vallási háttérrel. A célzott munkavállalás támogatása bizonyos szakterületeken egy bevett gyakorlat számos országban, de mi azonban elsősorban minden munkaképes magyar embernek szeretnénk munkalehetőséget kínálni. Ha ezen túl vagyunk, és még mindig van szükségünk munkaerőre, akkor majd elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy ezt a problémát hogyan tudjuk orvosolni. De Magyarország nem tart itt, még mindig vannak olyanok – ha egyre kevesebben is –, akik tudnának dolgozni, mégsem teszik.

Az Európai Bizottság egyik legújabb javaslata 34 millió illegális bevándorlónak adna szavazati jogot. Ez nem szavazatvásárlás?

Ez tipikus baloldali politikai rövidlátás. A bevándorlók érdekeinek kiszolgálása rövid távon politikai sikerrel kecsegtethet, de nem kell hosszú idő ahhoz, hogy ezek a közösségek saját politikai vezetőket, pártokat válasszanak maguknak.

Januártól több mint 300 milliárdos otthonteremtési program indult. Milyen pluszt ad ez a saját otthonban gondolkodóknak, illetve a felújítóknak?

Arról van szó, hogy a csokot, amelyet már 157 ezer család vett igénybe, kiegészítjük egy átfogó otthonteremtési programmal. Bővülnek tehát a meglévő lehetőségek, és újak is indulnak. Támogatjuk a lakásfelújítást, a tetőtér-beépítést, a lakásáfát 27-ről 5 százalékra csökkentjük, sőt a csokkal vásárolt ingatlanok áfamentesek lesznek. A családok ezzel milliókat tudnak megspórolni, ha meglévő otthonuk felújításában vagy új ingatlan vásárlásában gondolkodnak.

Hallottam olyan kritikát, hogy a program hibája az utófinanszírozás, illetve, hogy vannak, akik az önrészt sem tudják előteremteni.

Tekintettel arra, hogy az otthonteremtési program legnépszerűbb eleme az otthonfelújítási támogatás, és sok családban nehézséget okozna a lakásfelújítási költségek kifizetése, ezért kezdeményeztük egy maximum 6 millió forintos, államilag támogatott otthonfelújítási kölcsön bevezetését. A kölcsönt 10 éves futamidővel és 3 százalékos kamat megfizetésével lehet igényelni bármelyik bankfiókban február elsejétől. Így azok a családok is elkezdhetik tervezni az otthonuk felújítását, amelyek eddig azért maradtak volna ki az otthonfelújítási program kedvezményéből, mert nem volt megtakarításuk erre a célra. Az otthonfelújítási támogatás a már elvégzett munkálatokra jár, nem előre adjuk oda a pénzt. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az összegyűjtött számlákat a munkálatok befejezését és az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. A MÁK-nak 30 napja van a jogosultság elbírálására, majd 5 napon belül folyósítja a támogatási összeget, a felújítás összegének felét, maximum 3 millió forintot.

Mindenki találkozott már olyan mesterrel, aki kisebb összeget mond, ha az ember nem kér számlát. Hogyan lehet így kifehéríteni a piacot?

Mivel az otthonteremtési támogatást fele részben lehet csak anyagköltségre költeni, a másik részét munkadíjra kell, automatikusan lesz egy fehérítő hatása. Én egyébként is óvnék mindenkit attól, hogy ne kérjen számlát, hiszen enélkül hibás kivitelezés esetén minden garanciális jogától elesik. A többség egyébként sem szeret tilosban járni, a jogszabályokat kijátszani, csak sokáig rákényszerültek erre a magas adóterhek miatt. A tiszta helyzettel a megrendelő és a megbízott vállalkozó is jól jár. A célunk az, hogy átlátható viszonyok között, a megfelelő közterhek bevallása és befizetése mellett valósuljanak meg a felújítások, tehát nem a fekete vagy szürke zónában tevékenykedő szereplőket kívánjuk támogatni.

Korábban a 27 és az 5 százalékos áfa közötti 22 százalékpontnyi különbség egy részét vagy a teljes összeget az ingatlanpiac egy része lenyelte. Most nem lesz ilyen?

Nem állítom, hogy a teljes összeg a vásárlók pénztárcájában fog maradni, de várhatóan a piaci verseny ki fogja kényszeríteni, hogy a vállalkozó legalább részben érvényesítse az árban a kedvezményt, hiszen aki az áfakülönbözet nagy részét beépíti az árába, az alulmarad az árversenyben azzal szemben, aki ezt nem, vagy csak kisebb mértékben teszi meg. Viszont a csokot igénybe vevő családok esetében garantált, hogy a fennmaradó 5 százalékos áfatartalmat teljes egészében visszakapják az államtól, tehát ez az összeg mindenképpen a zsebükben marad. Újdonság az is, hogy az építkezők a teleknek és az építési költségeknek az áfatartalmát ötmillió forintig visszaigényelhetik.

A koronavírus-járvány miatt a gazdaság kapott és vélhetően kap egy nagy pofont. Lesz pénz a programok finanszírozására?

A költségvetésben – ha az otthonteremtési akcióterv várható költségét is beleszámoljuk – 2600 milliárd forintot terveztünk családtámogatásra. Ez az összeg 2010-ben mindössze 960 milliárd forint volt. Ez nem elsősorban kormányzati teljesítmény, hanem a magyar emberek munkájának köszönhető, ezért tudott úgy bővülni a gazdaság, hogy évről évre növekszik a mozgásterünk, és az ebből a növekvő mozgástérből fakadó lehetőségeket a családok megerősítésébe fektetjük.

A 2020-as Befolyás-barométer szerint Ön Magyarország 21. legbefolyásosabb személye. Mire próbálja meg „rávenni” a közeljövőben Orbán Viktort?

Legyen ez az én titkom. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy miniszterelnök úr a családközpontú kormányzás elindítója és legnagyobb támogatója, ezért folyamatosan várja tőlem az ötleteket, javaslatokat. Három hónapja történt miniszteri kinevezésem óta többet léptünk előre otthonteremtésben, mint a baloldal nyolc év alatt. Most az a legfontosabb, hogy a meglévő eredményeket megőrizzük, hogy továbbra is biztosan tudjanak tervezni a fiatalok. Annyit azért elárulok, hogy vannak és lesznek is még terveim.

Új elemek januártól

Borítókép: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter