A gazdaságvédelmi intézkedések vannak az álhírek kereszttüzében

A Fake News Figyelő elmúlt heti tapasztalatai azt mutatják, hogy az álhírek legnagyobb arányban gazdasági témájúak voltak – olvasható a Századvég Alapítvány közleményében. Számos közülük a kormányzat egyes gazdasági lépéseit mutatta be félrevezető módon, hiányosan, vagy éppen megtévesztő összehasonlításban más országok intézkedéseivel. Annak ellenére, hogy Századvég Alapítvány áprilisi közvélemény-kutatása szerint a magyarok túlnyomó többsége egyetért a kormányzat gazdaságvédelmi rendelkezéseivel, azok vannak az álhírek kereszttüzében.

A valóságot nem fedő hírek, illetve megtévesztő állítások közel negyede foglalkozott az egyes kormányzati intézkedésekkel, és tett azokkal kapcsolatban hamis, megtévesztő, vagy félrevezető megállapításokat. Ezen álhírek egyik legsűrűbben előforduló állítása az volt, hogy a kormány számos döntését – szemben más országokkal – lassan hozta meg. Ezzel szemben az egyes országos adatok és összehasonlítások alapján egyértelműen látható, hogy

Magyarország az egyik leggyorsabban intézkedő állam volt Európában, hiszen hazánk az első regisztrált fertőzést követően számos országnál (például Németország vagy Olaszország) hamarabb fogadott el gazdasági intézkedést, törölte el a nyilvános, tömeges rendezvényeket, vagy függesztette fel az oktatási intézmények nyitva tartását.

Gyakori témája volt a külföldön, Magyarországgal kapcsolatosan megjelent álhíreknek a magyar parlament működése. Számos olyan félrevezető, hamis információ jelent meg, vagy hangzott el külföldi laptól, médiaszemélyiségtől, vagy politikustól, amely azt állította, hogy a magyar Országgyűlés működését felfüggesztették. Ezt egyértelműen cáfolják a tények: a magyar parlament továbbra is ülésezik, működése folyamatos.

A korábban tapasztaltakhoz hasonlóan továbbra is az a tendencia, hogy az egyes álhíreket – sokszor éppen egymásra hivatkozva – átveszik egymástól a balliberális sajtóorgánumok, így azok könnyebben és gyorsabban tudnak terjedni a különféle online felületeken, csatornákon.

Az álhírek, félrevezető vagy félelemkeltésre alkalmas állítások, valamint ezek cáfolatának rendszerezett táblázata a Századvég weboldalán érhető el.

Módszertani szempontok

Az álhír megnevezés olyan hírcikkekre vonatkozik, amelyeknek nincs tényszerű alapjuk (azaz hamisak), de hírként jelenítik meg őket. Ezen felül az álhír fogalmát a magyar jogalkotó a koronavírus-járvány körülményeire vonatkozóan is meghatározta, illetve kiterjesztette a Büntető Törvénykönyv 337. §-a (2) bekezdésében, miszerint aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.