Gulyás Gergely: hatékonyabb lesz az EU, ha elfogadja a különbségeket

Gulyás Gergely az Európa új kihívások előtt című kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy

az EU fölösleges belső vitákat folytat, és a „Nyugat” semmilyen toleranciát nem tanúsít a másként gondolkodók iránt.

Bizonyos területeken, egyebek mellett a migráció kérdésében azért nem értünk egyet, mert más fejlődésen ment át Kelet- és Nyugat-Európa, emellett számtalan kulturális, értékrendbeli vita is van, amelyekről nem baj, ha beszélünk, de a tolerancia jegyében el kell fogadni, hogy különbségek vannak – fogalmazott.

A miniszter Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak, a Fidesz alelnökének azon kérdésére, hogy Magyarországot a migrációval kapcsolatban sokszor éri az a vád, hogy nem szolidáris, azt felelte: azok, akik ezt felemlegetik, összekeverik a szolidaritást a „butasággal”.

Közölte:

a szolidaritásnak sok formája van, és egy nyugat-európai állam migrációs politikáját sem érzi morálisan helyesebbnek, mint a magyart, amely szerint a határokat védeni kell és a válságövezetben kell segíteni.

A magyar kormány sok milliárd forintot fordít erre minden évben – mondta, majd hozzáfűzte, hogy rugalmas szolidaritásra van szükség, mert a szolidaritásnak vannak értelmes formái is.

Az EU-nak el kell döntenie, akar-e bővülni

Az EU világgazdaságban betöltött szerepéről azt mondta a miniszter, hogy látszik, Ázsia szerepe meghatározó lesz a 21. században, de az EU-nak a globális versenyben való helytállása fontos.

Emellett az EU-nak el kell döntenie, hogy a Brexit után szeretne-e bővülni; fel kell vennie azokat az országokat, amelyek erre alkalmasak, amelyek pedig nem, azokkal kétoldalú kapcsolatokkal kellene együttműködni – tette hozzá.

Hazánk jól áll a klímavédelem terén

Gulyás Gergely kitért arra, hogy a klímavédelem terén Magyarország a 2030-as vállalások teljesítésében jól áll, a kibocsátáscsökkentés tekintetében a referenciaidőponthoz képest a kilencedik legjobb eredményt érjük el az EU-ban, a károsanyag-kibocsátást nézve pedig a hatodikak vagyunk.

Hangsúlyozta, hogy a párizsi klímaegyezményt betartani kellene, nem felmondani. Az EU a károsanyag-kibocsátás kilenc százalékáért felel a világon, a magyar kibocsátás pedig kisebb, mint az európai kibocsátás 1 százaléka.

Az európai egység ma is tartó folyamat

Trócsányi László európai parlamenti képviselő, korábbi igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy az európai egység ma is egy folyamat, és „ha lelket adunk egy eseménynek”, akkor – utalt az 1989. augusztus 19-i sopronpusztai történésekre – megszűnnek azok a konfliktusok, amelyek egymás megbélyegzésére irányulnak.

Kitért arra, hogy jelenleg a jogállamiság körül is folynak viták az EU-ban a „fiatal és a régi” demokráciák között. Ami a régi demokráciában megfelelő, az a fiatalban vita tárgyát képezi – közölte, hozzátéve: ezt a megbélyegzést Közép-Kelet-Európában sérelemként élik meg az emberek. Nem biztos, hogy ez az egységes Európát szolgálja, ezzel szakadékot hozunk létre – fogalmazott.

Meglátása szerint a konfliktusok Kelet- és Nyugat-Európa között azért is vannak, mert

Nyugat-Európa nincs tisztában Közép-Kelet-Európa történelmével és sajátosságaival.

A feladat az, hogy találjuk meg azokat a pontokat, amelyek összekötnek minket, hogy más hangvétellel tudjunk a kérdésektől tárgyalni a következő öt évben – mondta a fideszes politikus.

Németország két fele között is különbség van

Christian Hirte német szövetségi parlamenti képviselő, a gazdasági és energiaügyi minisztérium parlamenti államtitkára is arról beszélt, hogy

nem csak Nyugat- és Kelet-Európa, de Nyugat- és Kelet-Németország között is különbség van.

A politikus a különbözőségeket szintén a történelmi múlttal indokolta. Ezek a különbözőségek megnyilvánulnak egyebek mellett a migráció kérdésében, a klíma- és energiapolitikában, s ezekkel összekötik magukat Kelet-Európával – fogalmazott.

A politikus csatlakozott Gulyás Gergely miniszter azon álláspontjához, amely az EU-nak a világgazdaság jövőbeni szerepével kapcsolatos, annyit azonban hozzátett, hogy technológiai ügyekben is kézben kell tartani szuverenitásunkat, amelyet csak közösen tudunk elérni.

Gazdaságilag és politikailag is erős EU kell

Nikolaus Berlakovich, az Osztrák Nemzeti Tanács tagja, egykori miniszter a migrációra kitérve azt mondta, hogy az EU nem készült fel és választ sem adott arra, hogy a külső határait hogyan védi meg. Hozzátette, a migrációval kiderült, hogy az EU egyik gyenge pontja a szolidaritás.

Ha egységes Európát szeretnénk, akkor össze kell tartanunk és közös megoldásokra jutnunk

- fogalmazott. Szólt arról, hogy

az EU-nak a gazdasági erősödés mellett politikai súlyát is fenn kell tartania, nehogy mások azt mondják, ők is követik a briteket.

A klímavédelem túlélési kérdés, az EU sokat tesz, de többet kell még tenni e területen – mondta Nikolaus Berlakovich.