Egy tartályhajó feltartóztatása fokozza az orosz-ukrán konfliktust

Az SZBU bírósági felhatalmazást kért a hajó tárgyi bizonyítékként való lefoglalására. A szolgálat és a katonai ügyészség nyomozói bírósági engedéllyel dokumentumokat, az incidens alatt készült rádiókommunikációs felvételeket és hajónaplókat foglaltak le, és a legénységet is kihallgatták.

A kommüniké szerint Izmail ukrán kikötőbe szerdán érkezett a Nika Spirit nevű, orosz zászló alatt haladó hajó, amelyet az EQUASIS nemzetközi informatikai rendszerben az IMO-8895528 szám alapján a Neymaként azonosítottak, s amelyet az orosz hatóságok a Kercsi-szoros november 25-én történt elzárására használtak.

Anatolij Matiosz ukrán katonai főügyész Facebook-oldalán csütörtökön a tanker-incidenssel kapcsolatban hét orosz útlevél fotóját tette közzé. Az a TASZSZ orosz hírügynökség szerint azt jelenti, hogy a tartályhajónak legkevesebb hétfőnyi személyzete volt. A tengerész-szakszakszervezet szerint a gelendzsiki Altomar Shipping tulajdonában lévő, a taganrogi kikötőben bejegyzett hajó személyzete 10-12 fős lehetett.

A kijevi orosz nagykövetség nem erősítette meg azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a legénységet az ukrán hatóságok hazaengedték volna. A Timer-odessa.net ukrán hírportál szerint a Nika Spirit szervizelésre futott be szerdán Izmailba.

Moszkva: nem marad következmények nélkül az ügy

Nem marad következmények nélkül, ha a feltartóztatott orosz tartályhajó személyzetét Ukrajna túszul ejti – figyelmeztetett csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

„Ha oroszok túszul ejtéséről van szó, akkor az a nemzetközi jog súlyos megsértésének minősül, és a következmények nem váratnak majd magukra”

- közölte a tárca a TASZSZ hírügynökséggel.

A moszkvai minisztérium tudatta, hogy a szükséges intézkedések megtétele érdekében tisztázza a helyzetet az ukrán hatóságok által feltartóztatott orosz tartályhajó körül.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke „állami kalózkodásnak” és a kercsi incidens ügyében folytatott vizsgálatra való nyomásgyakorlási kísérletnek minősítette a történteket. Konsztantyin Koszacsov, a felsőházi külügyi bizottság vezetője az ügyben hivatalos állásfoglalást sürgetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részéről, egyúttal úgy vélekedett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) „provokációja” nem segíti elő a két ország kapcsolatinak normalizálódását.

Előzmények

Az orosz-ukrán tengeri határincidens november 25-én történt az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre. Az orosz parti őrség a Fekete-tengeren tüzet nyitott három, a Kercsi-szoros felé haladó, és a megállási felszólításra nem reagáló kisebb ukrán hadihajóra, majd elfoglalta őket. Az elfogott 24 fős legénység ellen Moszkva tiltott határátlépés címén eljárást indított.

A Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő szoros közelében történt incidens miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat szabott ki több orosz tisztségviselőre.

A hamburgi székhelyű Nemzetközi Tengerjogi Bíróság május végén kihirdetett ítélete szerint Oroszországnak azonnal szabadon kell engednie az elfogott tengerészeket, és vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának a lefoglalt három hadihajót is. Moszkva ezzel szemben továbbra is azt vallja, hogy az általa határsértőként kezelt 24 ukrán állampolgár ügyében orosz bíróság illetékes.

Oroszország nem vett részt a hamburgi perben, mert álláspontja szerint sem beltengerek, sem a kétoldalú tengerhasználati megállapodások, sem pedig a katonai incidensek nem tartoznak a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság hatáskörébe. Oroszország és Ukrajna között a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta feszült a viszony.