Megosztotta a japánokat az új uralkodói korszak neve

Megosztotta a japán közvéleményt az új uralkodói korszak neve kedden, miközben a nyomdákban és a hivatalokban lázas munka kezdődött, hogy minden készen álljon az uralkodóváltás kezdetére.

Az új éra május 1-jén, a jelenlegi trónörökös, Naruhito trónra lépésével kezdődik. Mivel Akihito császár előre bejelentette, hogy április végén lemond a krizantém trónról, a korszakváltás a korábbiaktól eltérően nem éri váratlanul a japánokat. Akihito uralmával a 31 évig tartó Heiszei (jelentése: békét teremtő) korszak is véget ér.

Az uralkodói éra neve – japánul gengo – mindig nagy közérdeklődésre tart számot az országban, mert az élet nagyon sok területén – például naptárakon, hivatalos okiratokon, pénzérméken – használják. A gengo általában lefedi egy császár uralkodásának teljes idejét.

A japán kormány előző nap bejelentette, hogy Naruhito uralkodása, a 248. korszak a Reiva nevet fogja kapni. A két kínai eredetű karakterből – kandzsiból – álló korszaknév első része a rei, amelynek elsődleges jelentése a „parancs, rend”, ezért sokak – főleg a fiatalabbak – számára autoriter felhanggal bír. Abe Sindzó japán miniszterelnök és kormánya azonban jelezte: a karakter kevésbé ismert „jó, gyönyörű, csodálatos” jelentésére gondolt, amikor szakértők és parlamenti vezetők véleményének meghallgatása után kiválasztotta a korszak nevét.

A második karakter, a va jelentése „béke, harmónia”. Így a két kandzsi együtt „gyönyörű harmóniát” jelent – mondta el japán New York-i konzulátusa a zavar tisztázása érdekében. „Nem rend és harmónia a jelentése, ahogy az a sajtóban megjelent” – írta közleményében a konzulátus.

Mizukami Maszaharu, az egyik tokiói egyetem kínai filozófiát tanító professzora szerint a vegyes fogadtatás oka a generációs szakadék lehet, illetve az, hogy egyre felszínesebb a kandzsik ismerete a japánok körében. Azok számára, akik nem ismerik a karakter kevésbé gyakori jelentését, negatív csengésű lehet a név – mutatott rá. Azt azonban Mizukami is elismerte, hogy kezdetben benne is visszatetszést keltett a Reiva a rei erőteljes elsődleges jelentése miatt.

A név jelentésének tisztázását a kormányfő hétfői nyilatkozata sem segítette. Abe szerint a Reiva jelentése „egy kultúra, amelyet a szíveiket csodálatos módon egybeolvasztó emberek táplálnak”. A miniszterelnök elmondta, hogy a korábbiaktól eltérően egy 1300 éves japán vers szolgált a név forrásául, nem pedig egy kínai szöveg. Szakértők szerint innen is eredhetnek az eltérő értelmezések.

A japán eredet valószínűleg fontosabb volt Abe számára, mint a jelentés, amely így csorbát szenvedett – vélekedett Mizukami.