Nem adják vissza a Székely Mikó Kollégiumot a reformátusoknak a románok

A román legfelsőbb bíróság csütörtökön jogerősen elutasította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosított épületeinek a visszaszolgáltatását – közölte az intézmény szóvivője.

A Székelyföld egyik legrangosabb iskolájaként számon tartott tanintézet épületeit az 1948-as kommunista államosítás során a református egyháztól vették el. A román állam 2002-ben visszaszolgáltatta az ingatlanokat a református egyháznak. Később azonban, egy feljelentés nyomán, a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) büntetőpert indított a visszaszolgáltatási kérelmet elbíráló bizottság tagjai ellen, akiket 2014 novemberében jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, az ingatlanokat pedig újraállamosították. Az egyház újabb restitúciós kérését 2016 májusában elutasította a restitúciós bizottság. Az elutasító határozat megsemmisítéséért indított perben első fokon eljáró brassói táblabíróság nem fogadta el az egyház érveit. A legfelsőbb bíróság a Brassóban 2016 decemberében hozott ítélet ellen benyújtott egyházi fellebbezés ügyében hirdetett csütörtökön jogerős ítéletet.

A bírói testület háromszori halasztás után hozott döntést a restitúció elutasításáról. Az ítélet kivonatában az szerepel, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) fellebbezését a korábbi – kedvezőtlen – ítélet ellen a legfelsőbb bíróság megalapozatlannak találta.

Kató Béla püspök szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásának az elutasítása azt jelzi, hogy a román állam eldöntötte a restitúció leállítását.

„Rendkívül szomorúak vagyunk amiatt, hogy bármit tehetünk és bármit hozhatunk fel az igazunk mellett, ezt sehol, semmilyen fórumon nem veszik figyelembe, mert eldöntötték, hogy nem adják vissza azt, amit a kommunista állam elvett, és nemleges a válasz minden kérésünkre”

- nyilatkozta az MTI-nek az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke. Kató Béla hozzátette: az elutasító ítélet azt is jelzi, hogy

a román állam a református egyházat hazugnak, tolvajnak és csalónak tekinti,

mert az olyasmit igényelt vissza, ami – az ítélet szerint – soha nem is volt az övé. Felidézte: az egyszer már visszaszolgáltatott iskola 2014-es visszaállamosításakor bejelentette, hogy visszautasítja azt a kongruát (püspöki illetményt), amit a román állam ad számára. Hozzátette: ma is érvényesnek tekinti, hogy nem fogadhatja el az illetményt egy olyan államtól, amelyik ilyen ítéletet hoz az egyházzal szemben.

A püspök azt is rendkívül rossz üzenetnek tartotta, hogy az ítéletet a román centenárium „előestéjén” mondták ki.

A püspök megjegyezte azonban, hogy ezzel az ítélettel nem áll meg az élet. „Karácsony előtt vagyunk. Az Úr Jézus Krisztus azért jött, hogy megtartsa és megkeresse azt, ami elveszett” – fogalmazott. Hozzátette: az elvesztett dolgok helyett újakat lehet építeni.

Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) közleményében leszögezte: nem mond le egyetlen tulajdonáról sem. „Tartozunk azzal iskolaépítő elődeinknek, hogy minden lehetőséget megragadunk, hogy javainkat visszaszerezzük, és elődeink által megszabott rendeltetésüket betöltessük. A 450 éves vallásszabadság gyakorlásában, még ha megpróbálnak is akadályozni, nem lehet és nem szabad alkut kötni. Éppen ezért, ha elvesznek valamit tőlünk, újat fogunk építeni. Ha akadályokat gördítenek elénk, új utakat keresünk. Ha megpróbálnak elhallgattatni, új módot találunk az ige hirdetésére” – áll a közleményben.

Az egyházkerület azt is bejelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közölte: támogatja az egyházkerületet abban az elhatározásában, hogy Strasbourgban indítson pert az iskolaépületek elutasított restitúciója ügyében. Az RMDSZ közleménye Kelemen Hunort, a szövetség elnökét idézi, aki szerint a Mikó-ügyben hozott csütörtöki döntés sérti a jogállamiságot, valamint Románia saját törvényeiben és nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. Az RMDSZ elnöke leszögezte:

a visszaállamosítás elfogadhatatlan, akár egyházi, akár közösségi vagy magántulajdonról van szó.

„Új jogi utakat és politikai megoldásokat keresünk azért, hogy megvédjük a már visszakapott ingatlanokat, és hogy a román állam folytassa azoknak a javaknak a visszaszolgáltatását, amelyeket a kommunista rezsim elrabolt” – nyomatékosított Kelemen Hunor.