2018.04.25. 18:10
Hogyan került az ebola Magyarországra?
Titkos kísérletek zajlanak abban a budapesti laboratóriumban, ahol néhány napja ebolával fertőződött meg egy magyar orvos.
Budapest, 2014. október 22. Védőfelszerelésbe öltözött labororvosok mintákat vizsgálnak 2014. október 22-én a fővárosi Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban, ahol sajtótájékoztatót tartottak az ebolajárvány kapcsán. Továbbra is kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarországon ebolajárvány alakuljon ki, a vírus behurcolásának esélye is igen alacsony, a laboratórium révén pedig mind a diagnosztika, mind az egyéb kapacitások rendelkezésre állnak egy esetleges vírusfertőzés kimutatására és kezelésére.
Forrás: MTI Fotó:
Fotó: Beliczay László
A magyar orvos április 13-án, egy állatkísérlet közben szúrta meg magát egy tűvel. Azonnal karanténba helyezték. Ám az ebola 21 napig is lappanghat a szervezetben, így a tudóst azóta is megfigyelés alatt tartják. Tüneteket eddig nem mutatott.
Ebola, zika, feketehimlő, nyugat-nílusi láz, krími-kongói vérzéses láz – halálos és rendkívül fertőző vírusok vannak abban a két magyarországi laboratóriumban, amelyeknek a legmagasabb szintű biztonságot kell garantálniuk. Szinte nulla az esély arra, hogy bármelyik is kiszabaduljon ezekből, köszönhetően a világszínvonalú kutatók felkészültségének, de balesetek bármikor előfordulhatnak.
Egy kutató nem hazardírozhat, neki kell bejelenteni, ha fertőzés történik. Néhány éve még nem volt semmilyen ellenszer az ebolára, ami ezért 95 százalékban halállal végződött – mondja az eset kapcsán a borsonline.hu-nak Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyugalmazott főosztályvezetője. Ezekben a laborokban bármilyen vírussal dolgozhatnak. A kutatók elteszik a mintákat és évek múlva újra előveszik, hogy a vírusok változásait tanulmányozzák. Ezt akkor is szükséges megtenni, ha magyar ember nem fertőződött meg, hiszen a globális turizmus miatt könnyen szét lehet hordani a világban – figyelmeztet a professzor.
Tavaly adták át Pécsen a BSL 4-es fokozatú laboratóriumot a városi egyetemen, ami azt jelenti, hogy itt a legveszélyesebb vírusokkal dolgoznak. Így vélhetően hasonló kísérletekben vesznek részt az orvosok, mint a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban, ahol a magyar tudóst baleset érte.
Mivel a biztonság elsőrendű szempont, egyik labor sem nyilatkozik arról, pontosan milyen vírusokkal dolgoznak. De annyit tudni: a kutatók maguk hozzák el a mintákat például Mexikóból, Algériából, Ázsiából. A cél az, hogy minél inkább megismerjék a vírusokat, és azt, hogyan fertőznek.
Az oltások miatt van az is, hogy a magyarok, főleg a fiatalabbak, még nem láttak igazán súlyos járványt hazánkban. A védőoltásoknak köszönhetően a Romániában tavaly újra felbukkant kanyaró miatt sem kell aggódni. Van azonban hátulütője is annak, hogy megszoktuk, védve vagyunk. Amikor ugyanis külföldre utazunk, már sokkal felelőtlenebbül állunk az adott ország közegészségügyi helyzetéhez. Sokan nem oltatják be magukat még akkor sem, ha Afrikába vagy Ázsiába mennek, ez pedig a vírusok terjedésének melegágya.
Több mint 11 ezer áldozat
A betegség a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Ebola folyóról kapta a nevét, ahol először okozott járványt 1976-ban. A 2013 vége és 2016 eleje között, bő két évig tartó nyugat-afrikai ebolajárvány a vírus 1976-os azonosítása óta a legsúlyosabb fertőzés volt a megbetegedések és az áldozatok számát tekintve egyaránt. A járvány 2014 közepén tetőzött, de – az ebola történetében először – más országokban is megjelent. A járvány végére, 2016 elejére, több mint 11 ezer halálos áldozat volt.
A betegség tünetei
Az ebola állatról terjed emberre. Kezdetben láz, torokfájás, fejfájás és izomfájdalom jelentkezik, később hányinger, hányás és hasmenés lép fel, vese- és májelégtelenség alakul ki, majd vérzékenység.
Borítókép: a fővárosi Nemzeti Biztonsági Laboratórium labororvosai
Forrás: MTI Fotó/Beliczay László
