Balog: a következő években tízmilliárdos fejlesztések valósulnak meg az onkológiai intézetben

A miniszter elmondta, a fejlesztések eredményeként olyan – megújult gép- és informatikai parkkal felszerelt, új tömbbel kiegészülő – onkodiagnosztikai komplexum jön létre, amely jelentősen csökkenti a betegek számára a várakozási időt, és mindenben megfelel a 21. századi elvárásoknak.

Kiemelte, hogy a most átadott berendezés nem csupán Magyarországon, de az egész régióban az első ilyen eszköz állami intézményben.

Balog Zoltán a rákellenes világnapon tartott eseményen hangsúlyozta, hogy napjainkban a nem fertőző krónikus betegségek, köztük a vezető haláloknak számító rák jelenti a legnagyobb kihívást az egészségügyben, utóbbi évente 80 ezernél több megbetegedésért és mintegy 33 ezer halálozásért felelős.

Ez az összes halálozás több mint egynegyede, és „uniós összehasonlításban sem állunk túlságosan jól ebben az ügyben”, tette hozzá kiemelve, hogy

a visszaszorítás legfontosabb eszköze a szűrés, valamint az azon való részvétel arányának emelése.

E téren Balog Zoltán szerint „nem jók” a számok, hiszen az emlőszűrésen a potenciális érintettek 40-50, a méhnyakszűrésen  30 százaléka vesz részt, ugyanakkor a kormányzat célja e mutatók 70 százalékig emelése, „ami nagyon sok életet megmenthet”.

A korábbi évek kormányzati intézkedéseiről szólva a miniszter kiemelte: bevezették a méhnyakrák kialakulásáért felelős vírus (HPV) elleni ingyenes, önkéntes oltást, továbbá a „14 napos szabályt”, amely alapján a közfinanszírozott ellátásban a képalkotó vizsgálatokat ennyi időn belül kell elvégezni daganat gyanúja esetén. Emellett bevonták a védőnőket a méhnyakrák-szűrés szervezésébe, és az előző két évben 15 nagy értékű innovatív gyógyszert vettek fel a támogatási listára.

Balog Zoltán emlékeztetett, hogy az Egészséges Budapest program tíz éves futamideje alatt a kormányzat 700 milliárd forintot tervez fejlesztésekre.

Ónodi-Szűcs Zoltán, a tárca egészségügyért felelős államtitkára arról beszélt: 2012-ig évről évre emelkedett az onkológiai okú halálozások száma, azóta ezt a trendet sikerült megállítani, amiben szerepe van a nemdohányzók védelméről vagy a népegészségügyi termékadóról szóló törvénynek, a HPV elleni oltásnak és a „14 napos szabálynak”.

Azt gondolom, hogy ez mind kevés volt, mert 2010-hez képest csak ebben az évben már 60 milliárd forinttal többet költünk onkológiai ellátásra – fogalmazott az államtitkár, a nyolc évvel ezelőtti, 138 milliárdos és az idei, 200 milliárd feletti összeget állítva szembe egymással.

Hozzátette: ez idő alatt kicserélték a besugárzó eszközök kétharmadát-háromnegyedét, így a korábbinál sokkal pontosabb, kevesebb mellékhatással, szövődménnyel dolgozó eszközzel gyógyíthatnak a szakemberek.

Hangsúlyozta: az onkológiai okú halálesetek számának stagnálása helyett „azzal lehetünk elégedettek, ha elkezd csökkenni” ez a mutató.

Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója az eseményen arról beszélt: a tavalyi adatok szerint Magyarországon száz halálozásból 26-ért felelős daganatos megbetegedés; az EU-n belül Szlovénia 32-es mutatója a legrosszabb, de a magyar szint feletti arányt produkált Hollandia, Írország és Dánia is.

Borítókép: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által közreadott képen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a budapesti Országos Onkológiai Intézet új, 1,7 milliárd forintból beszerzett, kiemelkedő pontosságú és eredményességű sugárterápiás berendezése (CyberKnife) átadásán 2018. január 4-én, a rákellenes világnapon. Balra Kásler Miklós, az intézet főigazgatója és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár (b2)

MTI Fotó / Emmi / Bartos Gyula