Visszahódítaná az olvasókat az irodalomhoz az Orpheusz kiadó

Az Orpheusz Kiadó 1990 óta az egyik legrangosabb szépirodalmi műhely; vezetője Erős Kinga szerkesztő, kritikus, aki rendszeresen publikál hazai és határon túli folyóiratokba. A Vasárnap Reggel a magyar irodalom helyzetéről és a kiadó eredményeiről kérdezte a szerkesztőt, aki a Magyar Írószövetség titkára is egyben.

A kiadó miért Orpheuszról kapta a nevét?

A kiadót 1990-ben alapította Deák László, aki kiváló író, költő, képzőművész volt. 2009-es haláláig igazgatta az Orpheuszt, amelyet egy olyan kiadónak álmodott meg, melynek a költészet volt a fő profilja. Laci a névválasztása azért találó, mert Orpheusz a görög mitológiában legendás dalnok, a líra tökéletesítője, akiről úgy tartották, hogy megtanította az emberiséget az orvoslásra és az írásra. Én az alapító-kiadóvezető halála után vettem át ennek a kis könyvműhelynek a vezetését. Számomra fontos volt, hogy azok az értékek, amelyeket ő megteremtett, megmaradjanak.

Rengeteg verseskötetet adunk ki azóta is, elismert költők műveit éppúgy, mint pályakezdőkét.

A tehetséggondozást, a pályán való elindulás körüli bábáskodást rendkívül fontosnak gondolom, vannak olyan szerzőink, akik nálunk jelentek meg először, és azóta bizonyították, nem volt hiábavaló a munkánk.

Hogyan jellemezné a kiadó profilját?

Elsősorban kortárs szépirodalmat jelentetünk meg, de az utóbbi években, saját érdeklődési területem miatt, irodalomtudományi és filozófiai műveket is. A kortárs magyar líra és próza mellett külföldi szerzők műveit is kiadjuk, több jelentős román, francia és svéd szerző műveiből is jócskán merítünk. A kiadóhoz rengeteg kézirat érkezik.

Van egy kialakult szerzői gárdánk, köztük sok olyan író, akit a kiadó nevelt ki, és rendszeresen nálunk jelennek meg a könyveik.

Vannak olyan szerzők is, akik más kiadótól jönnek át hozzánk, sokakat vonz, hogy szép könyveket csinálunk. Körülbelül évi húsz címet adunk ki, és ennél többre nem is vállalkozom, mert ez az a címmennyiség, amely még kezelhető. Az Orpheusz kicsi, de a magyar irodalmi életben kifejezetten jó nevű kiadónak számít. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, nem szabad túlvállalnunk magunkat, tisztában kell lennünk mind a lehetőségeinkkel, mind a korlátainkkal.

Mi a véleménye a kortárs irodalmi életről?

Hagyományosan belterjes, a kívülállók számára olykor érhetetlenül kusza.

Egy orvos barátnőm egyszer megkért rá, hogy állítsak össze neki könyvlistákat, mert megunta azt, hogy az általa megvásárolt könyvek, rendre csalódást okoztak neki. Nem lepett meg a kérése.

Évek óta figyeltem a versek kiüresedésének tendenciáját, főleg a fiatalok és a középnemzedék körében. Talán, mert többen akarnak költők lenni annál, mint ahányan fáradtságot és időt szánnak rá, hogy a mesterségbeli fogásokat is elsajátítsák. Azt hiszik, ha valami versnek van tördelve, az akkor már vers. Sokan beleesnek abba a tévhitbe, hogy szabad verset könnyű írni, holott tudjuk, hogy nem így van. Mások bárgyún gügyögnek vagy egyszerűen zsonglőrködnek a szavakkal, de írásaik nélkülöznek bármiféle súlypontot. Mégis, vannak üdítő kivételek, nem is olyan kevesen, rájuk érdemes figyelni.

A kortárs magyar prózáról mit gondol?

A próza mintha korábban esett volna át ezeken a ragályos betegségeken. Már nem hat át mindent a posztmodern szövegáhítata, s egyre több olyan mű születik, mely a nyelvi kidolgozottság mellett hangsúlyt fektet arra is, hogy igazán súlyos kérdéseket és témákat dolgozzon fel.

Ezek a művek viszont újra kell, hogy hódítsák az olvasót az irodalom számára, mert lássuk be, sajnos a nem olvasóbarát szövegek miatt sok olvasót elvesztett a kortárs irodalom.

Többen felismerték ennek a tévútnak a buktatóit és megpróbálnak nagyon ügyesen, kísérletező módon, akár a lírában, akár a prózában is, úgy újítani, hogy visszatérnek a legjobb hagyományainkhoz, és azokból merítve, hoznak létre új, a ma olvasóját megszólító művészi értékeket.

Milyen konkrét műveket ajánlana az Orpheusz új könyveiből?

Végh Attila Dunai Lolita című könyvét mindenképp, mert nagyon érdekes regény, mely egy olyan témát is érint, ami az utóbbi hónapokban, a közbeszédben is megjelent. Egy festőről szól, aki a középszerűségével küzd, s mind inkább fiatal lányok karjaiban próbálja megérteni önmagát. Remekül megírt, olykor költőien szép, olvasmányos regény. Szalay Károly Az ötödik evangélista című könyve azt vizsgálja, hogy miként formálódott a kereszténység a görög és római hatások alatt, igazi művelődés- és szellemtörténeti csemege, a szerzőtől megszokott alapos könnyedséggel. Nagy Zsuka Küllők, sávok című verseskötete már a második kiadásánál tart, a fiatal szerző számos díjat vehetett át kötetéért az elmúlt fél évben. Nagyon érzékeny költői nyelv az övé, vidéki léthelyzeteket formál versekké, lírája sok embert képes megszólítani. Ezek mind olyan művek, amelyek alkalmasak rá, hogy az olvasókat visszahódítsák az irodalomnak.

Erős Kinga 2007-től 2011-ig a Magyar Napló Könyvszemle rovatának szerkesztője volt, valamint sorozatszerkesztője A Magyar Irodalom Zsebkönyvtára című könyvsorozatnak.