2016.09.02. 08:00
Hűséges munkáért egy fél autó
Egykor a karácsonyt is lepipálta családi vígalomban, de legfőképp a hűségjutalom tervszerű előre elköltésében a bányásznap, vagyis szeptember első vasárnapja. Az ünnep mára jócskán megkopott, de azért még lélegzik.
Turi Gyula megjárt minden fokot a termelésirányítás grádicsán egészen az igazgatói posztig. Jelenleg a Mecseki Uránbányászok Egyesületének elnöke, szóval nála hitelesebb személy nemigen akad a térségben aki a mecseki bányászat fénykoráról beszámolhatna, és egyben kellő nosztalgiával emlékezhet is a legendás bányásznapok hangulatára.
[caption id="" align="alignleft" width="650"] Az Ágoston téren egy új emlékművet avattak, amely az aknaszállítást jelképezi, megemlékezve a mecseki szenes és az urános termelésről.
[/caption]
- Azt a pécsiek pontosan tudják, hogy városrészek, kultúrközpontok, jeles sportklubok, a térségi egészségügy fejlesztése köszönhető a bányáknak. Én negyven esztendőt töltöttem az uránérctermelésben és ott voltam a csúcson, de a leszálló ágban is. A bányásznap nálunk mindig szeptember első vasárnapján volt, a mindent meghatározó hűségjutalom-osztással, és már az 1960-as években is így ünnepeltünk. A Szent Borbála-nap sokkal inkább a szakmai hagyományok tiszteletéről szól. A föld alatti veszélyes, nehéz fizikai munka megbecsülését pedig okkal díjaztuk hűségjutalommal. Hogy milyen összegekről volt szó kezdetben? Nos, én a hatvanas évek végén harmadmagammal bejártam az egyik ilyen keresményemből Dániát. Legendás nagy bulik voltak egykor, megtörtént, hogy néhány vájvéginek a feleségét előre behívták, mert így biztosan a családhoz került az összeg. És volt olyan is, hogy az egyik középvezető egy hétig nem ment haza. A családja már fenyegetőzött, hogy nem akarjuk megmondani, de biztosan balesete volt, és lent rekedt a mélyben. A legjobb időszakban ez a pénz egy jó csapatvezető vájár esetében egy fél autó árát jelentette. Megállapodásunk volt még a rendőrséggel is, hogy figyeljenek ilyenkor alaposabban és elnézőbben a bányászokkal. A nyolcvanas évek eleje volt a csúcs, akkoriban 8400 urános dolgozott, a szenesek pedig úgy 28 ezren lehettek, ami a régióban családi vonalon legalább 80 ezer ember eltartását jelentette. Úgy hiszem, nem is felejtette el ezt a város, az ipartörténeti emlékekre odafigyelnek, és így szeptember elején újra összetalálkoznak a régi szakik. Az emlék tehát él tovább, egyelőre szerintem nem is kell több ennél.
A mecseki uránérc- és kőszéntermelés 53 aknája
Az Ágoston tér Pécsett igazi bányászemlékhely. A templomtoronyból időnként felcsendül a Tisztelet a bányászatnak dal, egy új emlékmű pedig az aknatornyot, az aknaszállítást jelképezi, megemlékezve a mecseki szenes és az urános termelésről. Ez az ipartörténeti összeállítás kapott most új elemet, márványlapokon feltüntették a negyven évnyi uránérc és a több mint 150 éves mecseki széntermelés aknáinak adatait, helyét. 13 urános és negyven szenes aknáról van szó, és a laikus is talál itt jó néhány érdekességet. Kiderül például hogy a legrövidebb urános akna egy évig működött (1957, I-es légakna) és mindössze 25 méter mély volt, a leghosszabb pedig 1119 méteres (IV-es szállítóakna), és 11 évig üzemelt. Az uránbánya tartja aknamélységben az országos rekordot is, a 13. szintről indított vakakna 1355 méter mélységig futott le.
A pécsi szenesek legje pedig István III. akna, a maga 750 méterével. Itt a kuriózum András-akna, mely 130 éven át üzemelt. Azt is jó tudni, hogy a pécsi urános és a kőszenes aknák egy-egy 4 kilométer sugarú körben mind megtalálhatók.
És nem arról szól ez a nap, hogy ki a „legbányászabb”
Vándori András, a Bányász Hagyományőrző Klub vezetője, a Bányamanó-mozgalom alapítója viszont úgy fogalmaz, hogy legalább bányásznapon többet érdemelne annál a mecseki bányászat, mint amit napjainkban kap. Hiszen az iparágnak köszönheti Pécs, hogy nagyváros lett, hogy évszázadokon át(!) nem volt itt munkanélküliség, és a biztos jövőre mindig építeni lehetett. Arról nem is beszélve, hogy még a Balaton-parton is igen aktívak voltak a mecseki vájvégiek, jó pár száz nyaraló épült hűségpénzből. Mint kiemelte, régen kitüntetéseket osztottak ilyenkor, fővárosi művészek adtak műsort, míg ma egészen kis megemlékezések zajlanak. A bányászat megszűnésével a még élők alig érzékelik, hogy tartoznak valahová, holott olyan maradandó értékeket hoztak létre, amire az utókor is büszke lehet. Ezért lenne célszerű, hogy a bányásznapi ünnepségeken mindenki ott legyen a városból, akár csak kegyeletből, vagy a kapott és állandóan használt értékekre gondolva, még ha nincs is semmi köze a bányászathoz. A megemlékezésen pedig az egyes szervezeteknek nem azt kellene megmutatni, hogy ki „legbányászabb” a bányászok között, hanem elhívni minél több embert.
Szeptember 2., péntek
Komló 16.00 Bányászok és bányamentők első baráti találkozója a Múzeumban,
17.00 Bányász Emlékmű koszorúzása.
Szeptember 3., szombat
Hosszúhetény
18.00 Megemlékezés a Bányászemlékműnél (Szent Borbála utca).
Komló
10.00 Emléktábla-avatás Jex Simon, a komlói bányaművek első főmérnöke tiszteletére az Ady E. u. 1. alatt.
Máza
10.00 Térzene, koszorúzás, ünnepi beszéd, beszélgetés a Bányászemlékhelynél.
Szászvár
8.30 Térzene a Bányász téren
9.05 Ünnepi megemlékezés és koszorúzás a temetőben.
Pécs
8.00 Megemlékezés, koszorúzás Vasason, a templomkertben.
10.30 Megemlékezés Pécs-Somogyon, a temetőben.
15.00–20.00 Bányászemléknap a Kossuth Művelődési Házban (Pécs-Somogy): bányászversek, bányászdalok, tánc
16.00 Bányásznapi megemlékezés a Hősök terén, 17.00 megemlékezés a Bányász vértanú emlékműnél, találkozó a Szent Mihály Közösségi Házban (Szabolcsfalu)
Szeptember 4., Vasárnap
Komló
18.00 Megemlékezés a Hotel Béke Sziget Márka-csille emlékhelynél
Pécs
8.00-16.00
Uránvárosi Családi Bányásznap a Pécsi Kulturális Központ Szivárvány Udvarában (Veress Endre utca 6.). Főzőverseny, előadások, kispályás labdarúgó- bajnokság, táncbemutatók,
13.00 ünnepi köszöntők, sakk szimultán bajnokság, koncertek.
Szászvár
9.30 Gyülekezés a Fő téren,
9:45 Koszorúzás az altárói emlékhelyen.