Kalandos múltú közigazgatási központ

Egy olyan épületnek, a megyeházának (Széchenyi tér 9–10.), az érdekességeit mutatjuk be Pécs épített értékei sorozatunkban, amely átadásakor sok támadást kapott túldíszített kinézete miatt. Napjainkban viszont a Széchenyi tér egyik legmutatósabb háza, holott az idők folyamán külsőre szinte semmit sem változott.

Fogadók álltak a helyén

A XIX. században a Cséby- és a Czindery-ház (egykor II. József is megszállt benne) állt a Széchenyi tér azon sarkában, ahol ma a megyeháza található. Az épületeket aztán a század végére le kellett bontani, aminek nem örült a korabeli ifjúság, ugyanis a Czindery első emeletén működött a Ribay Kávéház, amely a kor legnépszerűbb szórakozóhelyének számított – a pécsi fiatalok lampionos menettel búcsúztak el törzshelyüktől. Még egy érdekesség: a XVII. századi Haüy-féle várostérképen jól látszik, hogy akkoriban a tér alsó részén is lakóházak álltak, a főtér csak egy kis négyzet alakú szabad terület volt a dzsámi előtt.

Palotát építtetett a takarék

A lebontott részre a Pécsi Takarékpénztár építtetett 1895–1897 között háromemeletes palotát, hogy 50 éves fennállását új székházzal ünnepelje. Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte az épületet, Zsolnay-kerámiaelemekkel, Lechner Ödön hatására, miután a Takarék igazgatója is a Lechner családból származott. Megjegyzendő, hogy a lábazat is a környékről származó minőségi építőanyagból, kővágószőlősi vörös homokkőből készült.

Az építkezés során értékes római kori maradványokra bukkantak, de mivel akkor még nem volt Pécsett ilyen múzeum, a leletek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. Amikor 1898-ban átadták a palotát, sokan támadták a késő eklektikus, túldíszített épületet, mondván, megbontja a tér egyensúlyát. Ami viszont mellette szólt: Royal néven újabb színvonalas kávézó nyílt 1898-ban a földszintjén, és évtizedeken át a város kiemelt vendéglátó helye lett.

Katonák is birtokba vették

Az épület 1935-től a dandárparancsnokság székhelye volt, 1944-ben ideköltözött a szovjet parancsnokság, majd demokratikus szervezetek kaptak itt helyet.

1950-től a megyei közigazgatás székhelye, az utóbbi 60 évben pedig csak egy jelentős változás történt, 1954-ben leégett a reneszánsz hangulatú tetőzete.

Takarékossági jelképek, és furcsa évszám a homlokzaton

A palotát építtető Pécsi (Pécs-Baranyai Központi) Takarékpénztárnak az épületen napjainkban is több nyoma látható még. A harmadik emeleti ablakközökben a Zsolnay-gyárban készült színes kerámiaképek láthatók, a takarékosság szimbólumait ábrázolva. A megyeháza lépcsőházának harmadik emelet fölötti mennyezetén pedig egy hatalmas freskón különleges madonna látható gyermekével. A nőalak kaptárt tart egyik kezében, a másikban pedig virágos ágat, és méhek rajzanak a virág és a kaptár között. A freskó kerete is korhű, neoklasszikus mintázatú. Van a homlokzaton még egy érdekesség, az átadást jelző római szám, mely időnként nagy vitát generál. Ez olvasható ugyanis ott: MDCCCLXLVIII. Az 1898 tehát sajátos formában az 1850 és a 48 összerakásával lett megjelenítve (ma így nézne ki a felirat: MDCCCXCVIII).