A kertvárosi játszóterek meglehetősen vegyes képet mutatnak

Ami Uránvárosban a Szilárd Leó Park, a hegyen élőknek a Tettye játszótér, az a kertvárosiaknak a... igen, ide egyelőre nem tudunk mit beírni. No, persze nem arról van szó, hogy a megyeszékhely legsűrűbben rakott városrészében nem tudunk hova lemenni a gyerekekkel, és napsütötte délutánokon csak a tévére meg az internetre számíthatunk érdeklődéslekötőként, de tény: még nincsen olyan központi hely, ahol egyszerre akár ötven-hatvan apróság is jól érezheti magát.

A hangsúly azonban minden valószínűség szerint a „még” szón van: a Kertvárosi Konzultáció után ugyanis a városvezetés bejelentette, hogy tervben van egy, a modern kor követelményeinek maximálisan megfelelő, méreteiben is meggyőző játszótér kialakítása. A válaszadók közel 60 százaléka a Nagy Ferenc tér és a Tildy Zoltán utca által határolt területen képzeli el az új, nagy központi játszótér helyszínét.

Ezek azonban még tervek – mi most néztünk körbe, kideríteni, hogy jelenleg hogyan is áll ezen a téren a városrész. Jó másfél–kétórás bóklászásunk után leszögezhettük: egyáltalán nem vészes a helyzet. Bár egy kertvárosi ismerősünk kérdésünkre mindössze öt-hat helyet tudott felsorolni, egy, a pécsi játszótereket listázó honlap (www.pecsijatszo.hu) negyvennél is több lehetőséget említ. Igaz, ezek között találunk a tízemeletesek tövében megbújókat is (például az Éva utcában, vagy Lahti utcában, amelyekre a jószívűbb énünk a „retro” kifejezést használná, a realistább pedig a „lepusztultat”), és olyanokat is, amelyekre szívünk szerint nem igazán csapnánk ki a tíz év alatti gyermekeinket – a Nagy Imre út melletti domboldalon találhatót például ugyan elválasztja egy kis kerítés az autóktól, de mégsem lennénk nyugodtak, ha itt futkároznának csemetéink. Talán az is beszédes, hogy ezen helyeken nem találkoztunk senkivel, pedig egész meleg volt a szombat délután.

Ezzel szemben a három kedvencünkön már láthattunk boldog családokat: a Wallenstein utcában a sok pad, a Karola utcában a nagy terület, a Honvéd téren a lombos gesztenyefák miatt jár a pluszpont. Utóbbi helyen fiatal párokba is belebotlottunk, talán nincs is ennél jobb hely egy szakításhoz, erre gondoltunk, elnézve szótlan sétájukat. Persze inkább szülőkkel beszélgettünk, felújítás kellene, mondták mindenhol, illetve, hogy nagyon kíváncsiak az új játszótérre, megnézik majd, ha elkészül, de átszokni nem biztos, hogy át fognak. Ez itt már a miénk, tették hozzá. Ennél többet pedig nem is érhet el egy játszótér.

Egyelőre még kevesen használják a Berek utcai pályákat

Augusztus végén adták át a Berek utcában azt a három szabadtéri kosárpályát, amelyek a Pécsi Tudományegyetem és a Rátgéber Akadémia együttműködésének köszönhetően készültek el. A pályák messze kiemelkednek a hasonló lehetőségek közül – ugyan kapásból tudunk még vagy négy-öt helyet felsorolni Kertvárosban, ahol jóízű pattogtatással és egy-egyezéssel el lehet tapsolni néhány órát, ám a fenti hármon kosarazva valóban úgy érezheti magát a játszani vágyó, mintha egy fedél nélküli csarnokban lenne. Az ugyanakkor szembetűnő, hogy az itt élők mintha még mindig kicsit bizonytalanok lennének a pályák használata kapcsán – egyszerűbben fogalmazva mintha félnének itt játszani. Szombaton legalábbis két, sokkal lepukkantabb kosárpályákon is találkoztunk kosarasokkal, míg a Berek utcaiak magányosan árválkodtak.