Régóta meghatározza a Széchenyi tér arculatát

A Széchenyi tér arculatát ma is nagyban meghatározza a városháza monumentális tömbje. A ma látható épület helyén 1686-ban, a török alóli felszabadulás évében kezdték el építeni az első városházát, amely 12 év alatt készült el. A városra törő rác csapatokkal vívott harcban, 1704-ben elpusztult az épület, amelyet 1710-ben eredeti formájában újjáépítettek. A városházához kapcsolódó első torony is elkészült 1713-ban. Az első városháza arról nevezetes, hogy 1780. április 19-én ennek az épületnek a balkonjáról hirdették ki a település akkori vezetői a szabad királyi városi rang megszerzését.

Ez a rang egyben azt is jelentette, hogy számos új munkakört kellett szervezni, sokkal többen kaptak munkát az irodákban, ezt a megnövekedett igényt a régi épület nem tudta már kielégíteni. A függetlenséggel azonban nem járt együtt a város költségvetésének megemelkedése is, ezért ehhez az építkezéshez sokáig nem volt megfelelő pénzügyi fedezet. Napóleon hadjárata miatt 1809-ben kiürítették a városházát, a falai között hadikórházat alakítottak ki.

Végül a második városházát 1830–1834 között Piatsek József építész tervei alapján építették fel, a kétszintes épület klasszicista stílusban készült. Azonban ez az épület is a korábbi városháza sorsára jutott, és 1895-ben megszületett a döntés egy újabb városháza építéséről. A korábbi két városháza sem merült a feledés homályába, hiszen a Várostörténeti Múzeum mindkettőről őriz egy makettet.

Az új épület megépítésével a pécsi Nemzeti Színház építőjét, Lang Adolf építészt bízták meg, aki megálmodta a gyönyörű, háromszintes neobarokk, eklektikus stílusú városházát. Az építmény jellegzetessége, az óratorony már 1871-ben a korábbi épületen is megvalósulhatott. Az új óratorony csúcsát már a város szabad királyi oklevelének címerével is feldíszítették.

Felrobbant a tűzijátékraktár

1896. július 30-án reggel a városháza sarkán lévő fűszerüzletben szivaroztak a vendégek. Tűz ütött ki, majd egy óriási robbanás rázta meg az épületet, a téren minden ablak betört. A balesetben összesen kétszázan megsebesültek és heten meghaltak. A régóta működő fűszerkereskedés arról is nevezetes, hogy ott volt Pécsett a legnagyobb rakéta- és tűzijátékraktár. Az itt tárolt eszközök robbantak fel, máig tisztázatlan körülmények között. A pécsi törvényszéken gondatlanságból okozott emberölés és súlyos testi sértés miatt vonták felelősségre Köszl János kereskedőt, akit másfél évi fogházra ítéltek.

A várásháza elbontását már régóta tervezték, ezt a döntést a robbanás előrehozta, 1898. november 28-án határoztak az új városháza megépítéséről.

Javítás helyett

Piller József helybeli órásmester készítette el és szerelte fel az órát a városháza tornyába, a munkálatokkal 1832 októberében készült el. Az óra 1889 őszén már alapos javításra szorult, azonban túl magasnak találták a városatyák a javítás költségét. November 12-én a tanács elfogadta Zosel lakatosmester ajánlatát, és felkérte őt az új óra elkészítésére, a városháza meglevő toronyórájának kijavítására és a Mindenszentek templomának tornyába való áthelyezésére.

Homlokzatterv

A városháza előtti virágrács Breuer Marcell egyik homlokzatterve alapján készült. A Bauhaus világszerte ismert művésze tervezte egyebek között az UNESCO párizsi Y alaprajzú palotáját, New Yorkban pedig a Whitney Múzeumot. Ennek emlékére a városháza előtt a burkolatba helyezett bronz, préselt fűszálakkal és virágágyásráccsal alakították ki a teret. A betonszegéllyel keretezett ágyásokban mindig az évszaknak megfelelő virágokat, dísznövényeket ültetnek.