A legmagasabb lakott ház Pécsen

Nem olyan gyakran szerepel a hírekben, mint a nagytestvére, a belátható időn belül eltűnő 25 emeletes, de az Uránváros központjában álló 17 emeletes is meglehetősen figyelemre méltó. Üssük fel a Pécs Lexikont és csodálkozzunk rá – először is a nevére (és ne arra, hogy Pécs két legnagyobb lakóháza igazából sosem kapott nevet). Mert hogy a Magasházként közismert 25 emeletest igazából Toronyháznak kellene hívni, míg a 17 emeletest keresztelték egykor Magasháznak. Ennél egyértelműbb lett volna, ha az 1973-ban épült uránvárosi „felhőkarcolót” magasnak, az 1974-es öccsét meg simán még magasabbnak anyakönyvezték volna...

Akárhogy is született, ma is impozáns. Kaptunk is az alkalmon, hogy a tetejéről körülnézve kezdjük a látogatásunkat – rengeteg innen a látnivaló, a kertvárosi paneltömeg is innen mutatott legegységesebb képet.

Lejjebb haladva kalauzunk, Kertész András, az épületet kezelő Jókai Lakásszövetkezet műszaki vezetője máris technikai kuriózumot mutat. Egyedülálló tartályrendszer segíti a vízhasználatot a házban, a hetvenes években ugyanis az utcaszinti nyomás nem lett volna elég mind a 17 emeletre. Így ejtőtartályok biztosítják a 6. szintig lemenően, hogy kellően csiklandozzon a zuhanyrózsa. Kuriózumnak talán nem számít, de hasznos a dupla lépcsőház és a két lift, de az már extra, hogy a tárolókhoz nem a pincébe kell lebumlizni. Minden lakáshoz a saját szintjén akad pakolóhelyiség.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Körülnéztünk a 17 emeletesben és a tetejéről is - kiránduljon velünk képgalériánk segítségével (fotó: Löffler Péter)
[/caption]

De nem az épületszerkezet a legérdekesebb itt, lássuk a lakókat! Bátran bezörgetünk hát egy lakásba is, némileg megzavarva egy idős házaspár ebéd utáni sziesztáját. A hetvenéves Bögri Józsefné mégis készségesen sorolja, miért szeret itt lakni – már 1978 óta. A 63 négyzetméter pont kényelmes kettőjüknek – mondja, bár a konyha kissé szűkös. A kilátás azonban páratlan, a kisszoba erkélyét pedig igazi télikertté lehetett alakítani. És hogy milyen a szomszédság ebben a falu méretű házban? – Mindenhol van, aki kilóg, de nekem jó szomszédaim vannak – válaszol diplomatikusan vendéglátónk. Ha máskor nem, a liftben mindenkivel szokás egy-két szót váltani, az ismerősök meg alkalmanként összeülnek trécselni.

És hogy van-e gond? Persze – derül ki az elejtett mondatokból. A közös költség a két lift miatt viszonylag magas, a vezetékek jó része benne jár a korban, több felújítás időszerű lenne. Szóval mindig akad valami, ami táborokra osztja a lakókat – de a ház stabil, a közössége összetart – és ez így lesz még évtizedekig.

13 emeletnek indult, 102 lakás lett

A 17 emeletes 1973-ban épült. Az 1955–75 közt kiépült városrész díszének szánták és eredetileg egy 13 emeletes szállodának álmodták meg, a tetején presszóval. Hogy a Fodor László tervei alapján végül megépült ház miért lett 17 emeletes és lakóépület, nem tudtuk meg. De az biztos, hogy ezt nem az errefelé szitokszónak számító IMS-technológiával építették, hanem masszív vasbeton szerkezettel, amit téglával töltöttek ki.

Emiatt jobb is a hőtartása, mint egy átlagos panelnak. Előnye volt a korában, hogy a lakások szobái külön bejáratúak, ugyanakkor kicsik a konyhák – ez a szállodaterv maradványa lehet, abban a verzióban a földszinten étterem működött volna. Az alsó szekciót ma üzletek foglalják el – a cukrászdától a gyógyszertárig sok minden akad házon belül, de a nagyjából 270 lakó pár lépéssel elérhet a közelben a postától a boltokig bármit. Különlegesség a portaszolgálat, de csodájára járhatunk a 102 tulajdonost egyben felsorakoztató kapucsengőnek is.