Pincétől padlásig átvizsgálják a pécsi Tudásközpontot

Egyelőre csak szakmai feltételezés, hogy mozog a regionális könyvtár épülete, s hogy emiatt potyoghattak le az üvegburkolat-elemek – tudta meg a Dunántúli Napló. Érdeklődésünkre a Pécsi Tudományegyetemről azt írták, az épületmozgás jelenleg is csak vélelmezett hiba. A szakértő jelezte, hogy az épület mozgására utaló jeleket is észlelt – például a vasbeton falakon, szerkezeteken repedések figyelhetőek meg. A tulajdonosok – a pécsi önkormányzat és a PTE – ezért úgy döntöttek, átfogó statikai vizsgálatot végeztetnek el azért, hogy választ kapjanak arra, valóban fennáll-e épületmozgás, s ha igen, az milyen mértékű.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Kitörött üvegtábla a pécsi tudásközpont homlokzatán - alapos vizsgálat következik (fotó: Laufer L.)
[/caption]

Hozzátették: a már elkészült szakvéleményben jelzett, szükségesnek vélt egyéb építési szakipari javítások mikéntjéről a tulajdonosi képviselők csak a statikai vizsgálat eredményének ismeretében döntenek – a PTE a vizsgálatok lezárásáig nem kíván további lépéseket tenni.

Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre azt mondta, a Tudásközpont esetében elrendelt általános vizsgálat célja, hogy a többségi tulajdonos pécsi önkormányzat minden eshetőségre felkészülve, a garanciális javításokra elkülönített bankgarancia lejárta előtt megbizonyosodjon arról, hogy nincs olyan probléma az épülettel ami – belátható időn belül – a szokásos üzemeltetési költségeken felül terhet róhat a tulajdonosokra. A vizsgálat célja, hogy eldöntsék, indokolt-e bármekkora összeget is lehívni a garanciális munkákra félretett keretből.

Más oka is lehet a töréseknek?
A regionális könyvtárat a PTE és a Baranya Megyei Önkormányzat építtette, a 2010-es kultúrfővárosi év nyarára készült el. A megye 65 százalékos tulajdoni hányada később Pécshez került.

Eddig négyszer hullott a földre külső homlokzati üvegburkolat – összesen hét elem. A Pécsi Városfejlesztési Zrt. (akkor még kft.) részéről 2011-ben azt nyilatkozták, hogy a hivatalos szakértői jelentés szerint spontán törés okozhatta az üveghullást. Továbbá, hogy nem lehet a kivitelező cég felelősségét, szerelési hibáját megállapítani, más üvegburkolatoknál ugyanis nem találtak hasonló gondokat. Valószínűsíthető, hogy a szállítás során keletkezhetett repedés az üvegtáblában, vagy gyártási hiba okozta a szétpattanását.

Az alapoktól kell átnézni?

A műszaki vizsgálatot az ötéves garanciális idő lejárta előtt két hónnappal, idén júniusban rendelték meg. A nettó 2,9 milliós jelentés július elejére készült el. Ha tényleg szükséges lesz pótmunkát végezni, a tulajdonosok a garanciális munkákra elkülönített összegből még meglévő, most lehívott mintegy 123 millió forint akár teljes egészét is elkölthetik. A statikai vizsgálat során ugyanis akár azt is kimondhatják, hogy az épület alapozása avagy maga az építési technológia nem volt megfelelő. A Tudásközponttól nem messze épített Kodály Központnál ugyanis több ezer méternyi cölöpöt vertek az épület alá a vizes talaj miatt. Ennek esélyéről azonban a tulajdonosok egyelőre szintén nem kívántak nyilatkozni.

Másutt nem jelentkezett hasonló gond

A Kodály Központra már lejárt a bankgarancia, a Zsolnay-negyed egyes épületeinél még akár egy évig is él, közölte Merza Péter. Majd azt, hogy ezeknél nem rendeltek meg átfogó műszaki vizsgálatot, „mert teljesen más a helyzet”. Azok kivitelezői aktív szereplői a hazai építőiparnak, akik ez idáig minden garanciális javítást elvégeztek, másrészt „semmilyen műszaki körülmény, meghibásodás nem indokolta egy ilyen jellegű átfogó vizsgálat megrendelését”.

A PTE-től azt írták, hogy a Gropius által felkért szakértő, és később az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKft. is vizsgálta az „üveghullás” hátterét, de egyik szakvélemény sem jelölt meg ezzel kapcsolatban konkrét okokat.