Sok diploma ragad bent nyelvvizsga híján

Az idei tanévzáráskor, nem meglepő módon, ismét sok ezer diploma maradt a tanulmányi osztályokon: országos átlagban a végzett hallgatók nagyjából harmada nem kapott oklevelet a szükséges középfokú nyelvvizsga hiányában. Akadnak olyan intézmények, amelyekben az ötven-hatvan százalékot is meghaladja a visszatartott diplomák száma – jellemzően ezek a kisebb főiskolák, egyetemek. A vezető egyetemeken, tudományegyetemeken azért lényegesen kedvezőbb a helyzet: a Pécsi Tudományegyetemen tudomásunk szerint minden évben 23–25 százalék alatti a beragadó diplomák aránya.

A senkinek sem jó berendezkedésre a tavaly indított diplomamentő program lehetett volna megoldás, ám az akció egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: többször meg kellett hosszabbítani a beiratkozási határidőket, mert a fiatalokhoz vagy nem jutott el az információ, vagy egyszerűen nem jelentkeztek rá. (A szervezők közlése szerint nyolcszáznál is több képzés indult, csaknem kilencezer fiatal részvételével, ám ennél nagyságrendekkel több diploma ragadt benn az elmúlt években – becslések szerint mostanra akár az ötvenezret is elérheti ez a szám.)

A probléma ráadásul nem szűnik meg egykönnyen: sokan ugyanis az egyetem elvégzése után azonnal dolgozni kezdenek, akár olyan munkahelyen, amely nem követeli meg a diplomát – munka mellett pedig nagyon nehéz felkészülni egy középfokú nyelvvizsgára. Az egyetemi évek alatt erre lényegesen több idő, és egyben lehetőség van: a Pécsi Tudományegyetemen például éppen a közelmúltban zárult egy hároméves projekt, amely a diákok nyelvtudásának erőteljes fejlesztését célozta meg a tanulmányaik alatt.

Évről évre egyre kevesebben

Bár sokan tényként kezelik azt, hogy a mai fiatalok nyelvtudása sokkal jobb a tizenöt–húsz évvel ezelőtti diákokéhoz képest, évről évre kevesebben tesznek el valamilyen nyelvvizsgát. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának legfrissebb adatai szerint az elmúlt évtizedben hullámzóan alakult a nyelvvizsgák száma. 2010-ig 171–175 ezer között mozgott, a legtöbb nyelvvizsgát, 180 ezret 2006-ban tették le, tavaly pedig csupán 123 ezer nyelvvizsgát regisztráltak, ezek 70 százalékát angolból.

Ennek magyarázatául a központ demográfiai adatokat említ (nevezetesen hogy egyre kevesebb a fiatal), ám könnyen lehet, hogy ennél azért árnyaltabb a kép.

A mai tizenévesek ugyanis nagyon gyakran pontosan tudják: egy-egy állás betöltéséhez nem a papír kell, hanem a valós tudás – egy felvételi elbeszélgetésen villámgyorsan kiderül, milyen tudással is bír a jelentkező.

Öt év múlva jön el a nagy reform ideje

Ahogy cikkünkben is írtuk, döbbenetesen sokan nem kapnak diplomát manapság azért, mert nincs meg a megfelelő nyelvvizsgájuk. A tarthatatlan helyzetre a kormányzat is reagált, igaz, időt hagyva a felvételizni szándékozóknak, azaz a mostani középiskolásoknak. Öt év múlva, 2020-tól ugyanis a már csak azok a diákok kerülhetnek be az egyetemekre, főiskolákra, akiknek van legalább egy B2-es szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgájuk vagy azzal egyenértékű okiratuk. Erről a kormany.hu-n közzétett Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia rendelkezik. A döntést ugyanakkor már több kritika is érte. A leghangsúlyosabb a nyelvtanítás problémáját veti fel: szakértők szerint ugyanis kérdéses, hogy a „sima” iskolai oktatás elegendő-e ahhoz, hogy annak a végén nyelvvizsgát tehessenek a diákok. Ráadásul a vizsga sincs ingyen, komoly összegeket kell fizetni egy-egy próbálkozásért.