Birján, „ahol üdülve lakhat” – a szlogen találó és igaz

Pécsett is sok helyütt megirigyelnék azt a jó minőségű bevezető- vagy bekötőutat, amelyen Birján felé lehet lehajtani a Pécset és Mohácsot összekötő 57-es útról. A megyeszékhelytől 12-15 kilométerre lévő, nem sokkal több mint ötszáz lelkes község szinte összes útja, utcácskája jó állapotban van, nincs kátyú, elhanyagolt rész végképpen nincs. A polgármester, Novreczky János folyton tenni akar, még akkor is, ha most kissé csalódott a kilátások miatt.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Birján gyönyörű, rendezett, virágos település, ahol aktív közösségi élet van, folyamatos a fejlődés, a megújulás, és helyben is akad munka
[/caption]

Folyamatos a fejlődés

A kilátásokon itt minden olyan körülményt és lehetőséget értünk, amely befolyásolja, befolyásolhatja egy falu, akár Birján életét, de a község vezetőinek nincs ráhatásuk, vagy vajmi kevés.

Birján jó példa arra – országosan is –, hogy lehet fejlődni egy, a bűvös ötszázfős lélekszám környékén mozgó településnek is. Persze ehhez áldozatokra is szükség van, s biztosan kell egy elkötelezett testület, s egy községvezetőként a települése érdekeit a legmesszebbmenőkig szem előtt tartó, karizmatikus vezető.

Támogatásban mostohagyerekek

Birjánban ez jó ideje együtt volt, van ma is, eredményeikért megdolgoztak, ezért is érzik igazságtalannak az új önkormányzati rendszert. A polgármestertől talán még a falun belüli bírálói sem vitatják el, hogy Birjánért tenni akar, tett és tesz.

Most azonban az eredmények mellett, amelyeket sikerült elérniük, néha erőn felül, arról is beszéltünk, hogy az új önkormányzati támogatási rendszert nem szeretik, rossznak vélik, s lobbiznak azért, hogy változás jöjjön. Nemcsak azért, mert már nem kapnak egyetlen forint közvetlen állami normatívát sem idéntől, hanem mert a rendszer csak elviekben tűnik igazságosnak. A nehezebb helyzetben lévőket lehet, hogy támogatják, de ezzel együtt büntetik azokat a településeket, amelyek dolgoztak, tettek a közösségért, a kormány korábbi elvárásainak megfelelve helyben adóztattak.

Nem ért egyet a polgármester azzal a tendenciával sem, amely megszüntette az olyan terület­alapú és fejlesztési önkormányzati támogatásokat is, mint a CÉDE vagy a TEKI, amelyekhez kevés saját erő felmutatásával a kisebb települések is tudtak fejleszteni.

Éltek a lehetőséggel

Novreczky János 1999 óta vezeti a települést, akkor 406 lakosuk volt, most 540 fő él Birjánban, habár úgy ötvenen dolgoznak külföldön. A polgármester úgy emlékszik, a fejlődés fontos pillére volt, hogy az ezredforduló környékén új településrészt hoztak létre a falu főút felőli részén, ahol 35 új ház épült – néhány már állt itt korábban is –, illetve két, összesen huszonnégy lakásos társasházat emeltek.

Ez pedig egy ilyen kis falu életében jelentős változás és fejlődés, érvel a polgármester. Majd azt hangsúlyozza, hogy Birján nem is az első körben van Pécshez képest, mint mondjuk Kozármisleny vagy Nagykozár, hanem úgymond a másodikban. A környéken ezért szerinte példátlannak mondható sikerük, sőt lakosságarányosan annak idején országosan is kiemelkedőnek számított növekedésük, az első húszban voltak az országban.

A kétezres évek elején a magasabb önerőt igénylő pályázatokon is indultak, amellyel rendbe tették útjaikat, ami kiváltképpen fontos az itt élők kényelme érdekében. Olyan időszakban tették ezt, amikor e feltételek miatt nem volt nagy érdeklődés a hasonló önkormányzati fejlesztések iránt.

A nagyok erősek

Megpróbáltak tehát lépni azért, hogy ötszáz lelkesnél nagyobb település legyenek, és lehetőleg ne is nagyon kerüljenek e lélekszám alá. Ahol ugyanis folyamatosan csökken a lakosságszám, akár elsorvadás, elnéptelenedés, kihalás jöhet. Amiatt azonban nem mindegy, két-háromszáz, vagy legalább öt-hatszáz lelkes egy falu, hogy van-e, működhet-e helyben bolt, kocsma, milyen a buszjárat stb. E szellemiségnek köszönhető az is, hogy nagy erőket fordítanak a település szépítésére, virágosítására, értékes eszközökkel, gépekkel díjazzák, aki rendben tartja kiskertjét, veteményesét, háza homlokzatát, pajtáját.

Értékálló ingatlanok

Birján község horvát és német kisebbségi önkormányzattal rendelkezik. Lélekszámát tekintve a horvát a legnagyobb, amelynek saját néptáncegyüttese is van. Ezenkívül van egy külön egyesületük is, a Birjánért Baráti Kör, amely rendelkezik üveges tánc-néptánc csoporttal, és dalárdát működtet. A néptánccsoportjaink fellépését nagyban megkönnyíti, hogy falunk rendelkezik egy 21 fős kisbusszal is.

A gazdasági válság okozta nehézségek ellenére az ingatlanok értéke nem csökkent, ami ritkaság. A falu 2012-ben az Echo TV A legszebb magyar település című sorozatának I. évfolyamában a második helyezést érte el országosan.

Az elmúlt 17 évben aktív testvérfalui kapcsolatot építettek ki a horvátországi Várdaróccal, a vajdasági Bogarassal és a székelyföldi Alsósófalvával, e települések lakóit évente többször vendégül látják.

Több ezer résztvevőre számítanak a II. Nemzeti Töltött Paprika Fesztiválon

A birjániak nagyon szeretik a fesztiváljaikat, amiket önerőből, saját finanszírozásból szerveznek, több mint húszat egy évben, indulva a Vince-nappal, majd befejezve a programok sorát a karácsonyhoz kötődő rendezvényekkel. Programjaik többsége igazán különleges, nagyszabású. Minden nagycsütörtökön tojást festenek, májusfaállításaikkal már kétszer bekerültek a Guinness-rekordok közé. Fontos augusztus 20-a, segítik az ilyenkor Baranyába látogató Böjte Csaba testvér erdélyi árvaházát. Csatlakoznak mindig a Határon Túli Magyarok Fesztiváljához is.

Birjánnak van falupincéje, a templom előtti téren szabadtéri színpadot kialakítottak. Előbbi annak a tudatos építkező programnak a részeként került önkormányzati tulajdonba, amellyel folyamatosan növelik a falu vagyonát.

A sportpályán rendezik meg immár második alkalommal, idén augusztus 1-jén a már a tavalyi első alkalommal nagy sikert aratott Nemzeti Töltött Paprika Fesztivált. Birjánban hagyománya volt a töltött paprika készítésnek, a hagyományos búcsú napján ez volt az egyik fontos főétel.

Az idei rendezvényre több ezren jelezték részvételi szándékukat, megkétszerezhetik a tavalyi bográcsszámot, idén akár 40-50 állomáson rotyoghat majd a töltött paprika. A hangulatról a Children of Distance, Gájer Bálint, Kefír, Radics Márk, illetve a 3 + 2 gondoskodik. Kísérőrendezvényeként a Pécsi Sörfőzde támogatásával sörfesztivált tartanak.

Büszkék történelmükre

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Emlékeznek a hősi halottaikra
[/caption]

A Birjánban élők büszkék történelmükre, és ez a fajta egészséges lokálpatriotizmus nem is ma kezdődött, hiszen nem sokkal az első világháborút követően egy szép kis téren már emléket állítottak „a nagy háborúban” elesett helyi hősöknek – több mint harminc férfi esett el a harcokban. A második világháborúban több mint húsz birjáni veszítette az életét.

A községben szobra van Szent István királynak, Szent László királynak, Kossuth Lajosnak, s emeltek Trianon-emlékművet is. A halottaikról is méltóképpen emlékeznek meg, temetőjük gyönyörűen rendben tartott, bekerített sírkert, szép templomuk majdnem háromszáz éves.

A római korban itt húzódott az Eszék–Sopianae hadiút, korábban feltártak itt római kori temetőt, őrhelyet. Birjánt az első írásos emlékek 1185-ben említik, az 1332-ben önálló plébániájuk volt.

Az 1970-es évek végére sokan elvándoroltak, az 1980-as évek elején egy pár birjáni lelkes fiatal jövőjét itt kezdte megalapozni, 1990-re 420 főre nőtt a lakosság száma, 1998-tól fordulatot vett a fejlődés, 2010-ben 530 fő élt itt.

Birján község kiemelkedve környezetéből egy kertvárosias településsé formálódott és formálódik folyamatosan, ahol – a szlogen szerint – a lakosság üdülve lakhat.

Ipari parkot bővítenek

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Egy modern üzem már felépült
[/caption]

Az önkormányzat területén harmincegy cég, egyéni vállalkozó működik, és fizet itt iparűzési adót, megközelitőleg harmincmillió forintot évente. Na persze ezzel munka, bosszúság is van, ha például valaki nem fizet, vagy nem éppen határidőre.

A legnagyobb adófizetőjük az Enger Kft., ők működtetik a helyi boltot és kocsmát is. Nagy adófizető az autópályát üzemeltető konzorcium és a NOVRO Kft. is.

Az ősz folyamán nyílik egy hűtőház és feldolgozó üzem, amelyben helyi emberek számára biztosítanak majd munkát és megélhetést. A cégek közül három árbevétele meghaladja a hárommilliárd forintot. Az Enger Kft. több mint 150 embert foglalkoztat a faluból és környékéről.

2014-ben megépült az új bekötőút, így megszűnt Birján zsákfalu jellege. Közelében s a feldolgozó üzem mellett szeretnék bővíteni az ipari parkot, már tárgyaltak lehetséges beköltözőkkel, javítva a környékbeli falvak gazdasági helyzetét.

Az öthektáros területen hat-nyolc nagyobb-közepes vállalkozásnak tudnak helyet, közműves parcellákat biztosítani. Saját erőből kivezették ide a vizet és az áramot ugyanis.

Fontos tervük a szennyvíz bevezetése, remélik, hogy a megvalósításához találnak majd megfelelő pályázati forrást.

A falu elöljárói

Polgármester: Novreczky János
Alpolgármester: Gáspár Lóránt
Képviselők: Sörösné Murinyi Milica, Hergerth Tamás, Novreczky Csaba
Horváth Önkormányzat: Murinyi Milica – elnök
Német Önkormányzat: Magyar Józsefné – elnök
Birjáni Baráti Kör: Bátai László – elnök. Birjáni tánccsoport: Tandi Tibor – vezető koreográfus

Az összeállítás a Birjáni Önkormányzat támogatásával készült.
Összeállította: Babos Attila