Újra a vádlottak padján a pécsi buszcég igazgatója

Feltehetően már az sem volt véletlen, hogy a Mecsekbusz Kft.-nek egymilliárd forintos tőkeemelést kellett végrehajtania 2008-ban a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt.-ben azért, hogy bevegyék a pécsi közlekedési cégbe, és megkaphassa a társaság irányítását. Ez a Keczer László ellen vádat emelő Baranya Megyei Főügyészség feltevése – derült ki a tavasszal menesztett vezérigazgató büntetőperének tárgyalásán.

A vád szerint ugyanis ennyi pénz kellett ahhoz, hogy tehermentesítsék és forgalomképessé tegyék (azaz eladhassák) az öszszes pécsi buszt. Az egymilliárdos tőkeemelést legfőbb részben erre is fordították, amelyet követően meg is történt a kiszervezés.

------------------------------------------------------------------------
Korábban írtuk:
* Nem nyomoznak tovább a pécsi buszeladás ügyében
* Keczer-per: szeptemberben folytatják csak
* Polgármester a bíróságon: Páva a buszügyben tanúskodott
* Felszámolás is fenyegette a PK Zrt.-t
* Keczer László beteg, nem lesz tárgyalás
------------------------------------------------------------------------

Hogy ez így van-e, nem tudni, annyi bizonyos azonban, hogy az ügyésznek nem tudott arra választ adni a tanúként idézett Jahn Péter, a Mecsekbusz Kft. volt ügyvezetője, hogy miért épp egymilliárd forintot állapítottak meg számukra a szükséges tőkeemelés összegeként.

Ismeretes: a Mecsekbusz úgy jutott 2008 őszén a PK Zrt. kisebbségi részvénypakettjéhez, és vehette át a társaság irányítását, hogy egymilliárddal emelte a cég tőkéjét, és további 562 millió forintért részvényeket vásárolt. Nem sokkal később pedig – és innentől lényegében egy forint plusz befektetés nélkül – egy külső, a Mecsekbusz érdekkörébe tartozó cég kezébe került a mintegy 2,5 milliárdot érő pécsi buszpark. E cégben a PK Zrt. csak kisebbségi tulajdonos volt.
A tárgyalásra több tanút is idéztek, köztük Jahn Pétert. Ő egyebek mellett arról beszélt, hogy jóval a buszkiszervezési botrány kirobbanása előtt tudott arról Tóth Bertalan volt MSZP-s alpolgármester és Kőhegyi István egykori parlamenti képviselő is, hogy eladták a buszokat. Varga Péter, a Pécs Holding menesztett vezérigazgatója pedig tájékoztatást kapott a kiszervezés tervéről. A jelenlévő Varga Péter ezt tagadta.

Igazságügyi gazdasági és könyvvizsgáló szakértők szerint jelentős (az egyik vélemény szerint 2,1 milliárdos) kárt okozott vezérigazgatóként Keczer László azzal, hogy jóváhagyta a kiszervezést. A vádlott ügyvédje napokon belül az általuk felkért gazdasági szakértő különvéleményét is benyújtja majd okiratként a bírósághoz.

Ötvenmilliót fizethetnek az „álomszerződés” miatt

Két évre számolt kamatokkal, és a munkaadói terhekkel együtt mintegy 50 millió forintot kell kifizetnie a PK Zrt.-nek Kóczián Lőrinc végkielégítésével összefüggésben. Megtudtuk ugyanis, hogy a cég volt műszaki igazgatója megnyerte az általa kezdeményezett munkaügyi pert. A jogerős ítélet szerint kamatok nélkül bruttó 25 millió forint jár neki. Elképzelhető azonban, hogy ez a 98 százalékos különadó hatálya alá esik.

Kerestük a volt műszaki igazgatót, ám az általunk ismert számon nem volt elérhető. Kóczián amiatt indított pert, mert Keczer László felbontotta vele munkaszerződését, amit még Kerényi János volt vezérigazgató kötött vele. Állítólag a szerződés olyan volt, amilyenre minden munkavállaló vágyik: például akkor is járt volna neki végkielégítés, ha ő mond fel.

Kerényi Jánost arról kérdeztük volna, mi indokolta a mesés szerződést, de nem értük el. Így azt sem tudtuk meg, ő fizetett-e különadót: ugyanis 2008-as távozásakor értesüléseink szerint bruttó 45,8 milliós végkielégítést kapott. A PK Zrt.-nél azt mondták, eleget tesznek a bíróság ítéletének, de megdöbbentette őket az előző vezetés hanyagsága.

Csődhelyzet előtt álltak

Valamit tenni kellett 2008-ban, mert ekkorra már olyan rendkívül rossz anyagi helyzetben volt a PK Zrt., hogy fennállt a veszélye annak: nem tudják biztosítani Pécsett a közlekedést, akár már a következő évben sem. Ebben a tárgyalóteremben nagyjából mindenki egyetértett. Így ismerte a helyzetet Jahn Péter és Keczer László is, de az igazságügyi szakértők is jelezték, hogy külső befektető bevonása, vagy más tőkeemelést jelentő lépés szükséges volt. A PK Zrt. a Mercedeseket lízingelte (tehát azok a banké voltak), míg az Ikarusok és az ingatlanok hitelfedezetül szolgáltak.

Hol van Rehus Ernő?

Tanúként idézték volna Rehus Ernőt, ám nem tudták elérni, és nem sikerült felkutatni sem. A következő tárgyalásra is idézik, ő lehet az utolsó, és egyben az egyik legfontosabb tanú. A sokáig névleg is háttérben maradó velencei milliárdost ma már a Hungarian Bus és a Mecsekbusz fő tulajdonosaként emlegetik. Ő mozgathatta a szálakat a háttérből, nemcsak a buszkiszervezés során, de onnantól, hogy Péccsel kapcsolatba került a városba 2008 őszén betoppanó befektetői kör. És ő állhat azon külföldi on-shore cégek mögött is, amelyek érdekeltek voltak a kiszervezési ügyben.