Mire is alkalmas az Expo Center? – megmondja a tervező

Dr. Bachman Zoltán extravagáns ember. Egy kis piros cabrióval járja a pécsi utcákat, miközben a legkülönbözőbb épületekkel formálja a városképet. Szinte mindenki a barátja, ismerőse, ha meg félrevonul tettyei házikójába, leginkább verseket olvas, mert az praktikusan tömény érzelem és értelem.

– Az építész nem mer magának nagyot álmodni?

– A szocializmus idején minden tervező nyakra-főre hatalmas családi házakat alkotott. Én éppen azért hagytam abba ezt a munkát, mert nem tudtam elfogadni, hogy nálunk mindenki öngyilkos módon olyan léptékben gondolkodik, ami boldogtalanná teszi a későbbiekben.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Az építész ma már inkább csak verseket olvas, mert az tömény irodalom
[/caption]

– Mi az ideális lakásméret?

– A fiamnak, Bálintnak ez a kutatási területe, és ugyan kevesen hallgatnak rá, de kijelenthetem: az ő háza a minta, a feleségével és két gyerekkel 75 négyzetméteren élnek. Pazarlás, ami ezen a téren nálunk zajlik és a csődhelyzet egyik eleme ez. Az átkosban ugyanis az állam sorra húzta fel a paneltömböket, a protekciósok jutányosan kapták meg, akik meg kiszorultak, azok a 10x10 méteres sátortetős házakért kötelezték el egész életüket. Így létrejött egy piacképtelen lakásállomány, mely balanszként húzza a teljes lakosságot.

– Építészként alapítója volt a Pollack Műszaki Főiskolának, a pécsi építész egyetemi képzésnek és a doktoriskolának. Melyiket volt a legnehezebb sínre tenni?

– A főiskola állami akaratból született, a többi ellenszélben. Az építészképzésnél ott kezdődött a gond, hogy nem voltak professzorok. Összehívtam hát az ország 25 Kossuth-díjas építészét, majd a nagy mesterek műhelyeibe helyeztük ki a képzést. Finta Józseftől Makovecz Imréig mindenki részt vett ebben. Nekünk ingyen volt, a mesterek pedig a legjobb diákok közül válogatták ki később a csapatuk hiányzó tagjait. Amikor minden hiányt betöltöttek, akkor viszont már nem volt hajlandóság a folytatásra. Így tehetséges fiatalokkal létrehoztuk a doktoriskolát, hogy kineveljük a minősített tanárutánpótlást. Végül olyan fantasztikus lett a csapat, hogy ezt a közösséget tartom pályafutásom egyik csúcspontjának.

– Épített a templomtól a kocsmáig, az iskolától a múzeumig mindenféle létesítményt. Nem akart soha egy területre szakosodni?

– Az építészet társadalmi megbízatás, nincs mód rá és nem is illik válogatni. Másrészt egy garázst is úgy kell megcsinálni, hogy az a megrendelőnek örömet okozzon.

– Elégedett az életével?

– Építhettem mindenfélét, fiaim, tanítványaim viszik tovább az elképzeléseimet az építészetben, az oktatásban, így nagy disznóság lenne azt mondani, hogy elégedetlen vagyok. Ám ha valakiben van egy kis művészi véna, az soha nem lehet elégedett. Voltam már halálközeli állapotban és túléltem, talán, mert még maradtak elvégzendő feladataim.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A kabrió Mazda már tinédzserkorban van, de még árad belőle a fiatalos erő
[/caption]

Expo Center: vásárközpont és politikai hajbakapás

- Negyven évig vágyott rá a város, hogy legyen vásárhelyszíne - mondta a pécsi Expo Centerről Bachman Zoltán.

- Pénz nincs, mondták, de legalább 10 ezer négyzetméteres kell. Találtunk egy olcsó megoldást, a politikusok meg közben hajbakaptak és kiment a divatból a vásárszervezés is. Ám ez a létesítmény sok mindenre alkalmas. Például ha nem lenne, hová vinnék a város lakóit egy katasztrófa – földrengés, tűz, járvány – esetén? Ha ez külföldön épül, akkor díjat kapunk érte. 

Az Expo Centerről a budapesti diszkótragédia kapcsán kiderült, hogy a városban a legjobban teljesíti a nagy rendezvények tűzvédelmi előírásait. Továbbá, hogy a textilépítészet ezen formája világszerte nagy divat (a mintát hozzá egy budapesti 5 ezer négyzetméteres szállítási csarnok adta, melyet körbe fogtak Pécsett sátortetőkkel). Egyiptom büszkesége, a hurghadai repülőtér is így készült, valamint a berlini Waldbühne is. A tervezőnek jelzett funkcióknak az épület egyébként tökéletesen megfelel, csak időközben a funkciók vesztették érvényüket.

Vezérelv: a te fényed az én fényem is!

– Hetvenben ott voltam a szamosközi árvíznél mint körzeti mérnök és az árvízkáros ingatlanok közé felvettem a parókiákat is – idézi élete nagy eseményeit dr. Bachman Zoltán. – Erre a debreceni püspök felajánlotta, kívánhatok bármit. Azt kértem, hogy tervezhessek egy templomot. így született meg a szamoskéri református templom. Kihagyhatatlan a pécsi római kori ókeresztény temetőegyüttes is, melynek gondolatáért négy évtizeden át hülyének néztek a pályatársak. Aztán egyszer mesébe illő módon EU-pályázatot nyertünk, s jöttek mindenfelől a pénzek. Cserháti püspök is hihetetlen elánnal segítette az építkezést. Meg is kérdeztem tőle, Józsi bácsi, miért szeretsz te egy ilyen nagyszájú embert ennyire az érdemeimen felül? Mire ő: – A te fényed az én fényem is.