Helyi pénz Baranyában?

Szinte mindenkit meglepett Barkó Béla, a Jobbik megyei közgyűlési képviselője, amikor a testület legutóbbi ülésén, a költségvetés tervezetének vitájában helyi pénz bevezetésének lehetőségét vetette fel.

----------------------------------------------------------------------------
Szavazzon a középső hasábban: Ön jó ötletnek tartja a baranyai pénz bevezetését?
----------------------------------------------------------------------------

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A soproni kékfrank egyik címlete
[/caption]

– Januárban letesszük a közgyűlés asztalára a részletesen kidolgozott, írásban benyújtott javaslatunkat is – közölte a képviselő. – Miért ne vehetnénk át mi is valamit, ami máshol már működik és bevált – tette fel a kérdést arra utalva, hogy Sopronban már meg is valósították a helyi pénz, a kékfrank bevezetését.

– A tapasztalatok szerint a csereeszköz használata élénkíti a gazdaságot, a visszaváltása során keletkező hasznot pedig sürgősen megoldandó feladatokra lehetne felhasználni. Az önkormányzat saját étkezési utalványt is kibocsáthatna – tette hozzá.

----------------------------------------------------------------------------
Ötletbörze. Ön milyen nevet adna a baranyai pénznek? Írja meg hozzászólásként ötletét! Mi aztán összegyűjtjük őket, és egy újabb körben megszavaztatjuk.
----------------------------------------------------------------------------

– Egyelőre nem hallottunk konkrétumokat a képviselőtől, ha ilyenek lesznek, meg fogjuk vizsgálni a felvetést – mondta Horváth Zoltán, a megyei közgyűlés alelnöke.

A soproni kékfrankot kibocsátó szövetkezet igazgatóságának elnöke, Perkovátz Tamás szerint egyértelműen kedvezőek a tapasztalataik.

– Ahhoz képest, hogy még csak néhány hónapja indult útjára a kezdeményezésünk, nagyon gyorsan bővül az elfogadóhelyek száma, mostanra megközelíti a négyszázat – nyilatkozta a Dunántúli Naplónak az elnök. – Meggyőződésünk, hogy valóban a helyi gazdaság hasznára válhat a dolog. Megítélésünk szerint Sopronban gyakorlatilag már mindenki tudja, mi a kékfrank, azonban tény, hogy a többség még nem használja, de reméljük, ez csak idő kérdése.

Perkovátz Tamás hangsúlyozta: a helyi történelmi hagyományokra is alapozzák a kékfrank remélt sikerét. Kevésbé bízik a helyi pénz „megváltó erejében” dr. Síkfői Tamás, a Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára.

– Az alapötlet, hogy a helyi tőke, a helyi pénz helyben maradjon, kissé archaikusnak tűnik, úgy is mondhatnám, hogy pótcselekvés. A soproniak elképzelése mellett szól, hogy a város lakói hihetetlen összetartozást éreznek, tudomásom szerint mégsem működik tökéletesen a rendszer – mondta a titkár.

Nem kötelező elfogadni

Alapvető különbség a forint és a kékfrank között, hogy természetesen csak az előbbit kötelező elfogadni fizetőeszközként. A kékfrank hivatalosan csereeszköznek minősül, ennek bevezetését, használatát a törvény nem tiltja. Sopronban jelenleg háromszázhetven helyen fogadják el a kékfrankot: többek között üzletekben, benzinkutakon, és a helyi iparosok, vállalkozók jelentős része is. A „Hűség városában” étkezési utalványok is vásárolhatók kékfrankért. Használatát ösztönzik azzal is, hogy a kezdeményezéshez csatlakozók különféle kedvezményeket kínálnak a helyi pénzzel fizetőknek.

Egy az egyben váltják

A kékfranknak nincs saját árfolyama, egy egység egy forintért vásárolható meg. Forintra is visszaváltható, de ezért visszaváltási jutalékot (jelenleg ez 2%), és áfát kell fizetni. A frankot a gyakorlatban ugyanúgy használják, mint a forintot vagy a cafeteria-utalványokat. Jelenleg 500-as, 1000-es, 2000-es, 5000-es, 10 000-es és 20 000-es címletet használnak belőle, váltópénze nincs, vagyis, ha visszaadásra kerülne sor, akkor az forintban történik. Kibocsátója a HA-MI-Összefogunk Európai Szövetkezet. A HA-MI-nak száz euró értékű részjegy vásárlásával bárki tagja lehet, de ez nem feltétele a frank használatának.

A forint addig kamatozik

A kibocsátó szerint a kékfrank használata azért is előnyös, mert általa a hazai pénzintézetek erősödnek, és ha növekszik a betétállományuk, többet tudnak hitelezésre is fordítani. A lakosság számára azért lehet kedvező a kékfrank használata, mert közben a fedezetként szolgáló forint a jegybanki alapkamattal gyarapodik, szemben a látra szóló, csekély kamatozású betétekkel. További előnyeként említik, hogy gyorsabban forog, mint a forint, amit esetenként érdemes befektetési céllal kivonni a gazdasági körforgásból, a frankot azonban nem, mert nem kamatozik.

A világban nem újdonság

A helyi pénz bevezetése a világban sem számít újdonságnak, Dél-Amerikában többek között Argentínában is használnak pénzhelyettesítő eszközt. Európában szintén van rá példa: Svájcban hetvenöt éve ismerik a WIR-t (Wirschaftsring). A kibocsátó, az 1935-ös alapítása óta szövetkezeti formában működő bank központja Basel. A pénzintézet ügyfelei között Svájcban több mint hatvanezer kis- és közepes vállalkozás található, és mintegy harmincezer magánszemély, ugyanakkor magát a szövetkezetet 2200 tag alkotja, a bankot pedig a szövetkezet működteti.