2010.06.18. 11:14
Gábriel Róbert: „Egy ponton biztosan hibáztam”
A PTE leköszönő rektorát a nemrég kirobbant vesztegetési botrányról kérdeztük.
– Magam is hallottam erről, de bizonyítékot még senki nem mutatott, így marad pletyka, vizsgálatról nem tudok. Erről tehát nincs mit mondanom, az viszont biztos, hogy a rektorválasztás is felvet egy fontos kérdést. A szenátusi matematika alapján ugyanis tisztán látszik, hogy a hallgatók szinte egyöntetűen ellenem szavaztak. Nem a sértettség beszél belőlem, mert korábban is feltettem a kérdést: nincs-e a hallgatói érdekképviselet a több mint 30 százalékával – amellyel királycsinálók lehetnek – túlreprezentálva a szenátusban. Illetve, hogy az egyetem életét akár évtizedekre meghatározó ügyekben is szavazzanak-e olyanok, akik jobbára csak egy-két évig ülnek a szenátusban, s néhány évig kötődnek az egyetemhez. Az megint más téma, hogy a hallgatókat valóban reprezentálják-e másod-, harmaddiplomások, akik inkább már saját, nem egyetemi életüket szervezik.
– Az igazi fejfájást azonban a hivatalos ügyek jelenthetik. Felvetődik: érintett lehet-e, felelős-e a rektor mint elsőszámú vezető.
– Egy ponton biztosan hibáztam: hogy nem akadályoztam meg a Szervezeti és Működési Szabályzat 2008. év végi módosítását, ami létrehozta 2009. január 1-jével a nagy gazdasági főigazgatóságot a maga hatalmával. Megtehettem volna, hogy nem engedem szavazásra. Ez alapozta meg ugyanis a helyzetet, ami kialakult. Olyan döntéseket hoztak, hozhattak fontos gazdasági ügyekben, amelyekre rajtuk kívül senkinek nem volt rálátása, nekem sem. Rektori aláírási jogkörhöz sem voltak kötve.
– Nem észlelt semmit abból, mi folyik az egyetemen?
– Annyit láttam csak, hogy úgy 2009 nyarától a főigazgató már nem is tájékoztatott terveikről. Egyébiránt úgy tudom, egy éve figyelték a hatóságok a Gazdasági Főigazgatóság (GF) működését.
– Hallani arról is, hogy a GF-en érdekes személycserék voltak az elmúlt másfél évben, amikor már a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolta. A gyanúsítás épp arról szól, amennyire tudjuk, hogy bűnszövetségben, maffiamódszerekkel csapoltak meg pályázati pénzeket, és vesztegettek meg cégeket, személyeket, illetve hogy furcsa, és kiemelkedő összegű szerződéseket kötöttek, például tanácsadásra, ügyvédi megbízásra. Forrásaink szerint például egy pesti ügyvédi iroda havi 16 milliós díjért dolgozott az egyetemnek.
– Annak az ügynek az iratait is bekérték. Utólag egyébként már sok minden más fényben tűnik fel, valamiképp összeáll a kép. Valószínűleg tudatos, tervezett volt az, ahogy lecseréltek embereket.
A hivatalba lépő új rektorral készített interjúnkat itt olvashatja!