A rektor búcsúja – „PTE: cső(d)re töltve”

Az egyetemi vesztegetési üggyel kapcsolatban a szenátus egyhangú határozatot hozott. E szerint a PTE abban érdekelt, hogy saját hatáskörében is mindent megtegyen az ügyek teljes körű feltárására és a felelősségre vonásra.

A lehető legrövidebb időn belül olyan szervezeti és személyi következményekkel járó intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek megakadályozzák a hasonló események megismétlődését. Hangsúlyozták: a büntetőeljárás alapjául szolgáló gyanúsítás az egyetemi dolgozók szűk körét érintik.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A rektor búcsúja
[/caption]

A gazdasági főigazgató munkáltatói jogait azonnali hatállyal visszavonták, és a rektort hatalmazták fel azok gyakorlására. A rektor írásbeli tájékoztatást kér a Nemzeti Nyomozó Irodától arról, mely egyetemi alkalmazottakat gyanúsították meg. (Úgy tudjuk, a húsz gyanúsítottból tizenhárman PTE-s alkalmazottak.)

A rektor a tájékoztatást követő munkanapon elrendeli a fegyelmi eljárás megindítását az érintettekkel szemben. Kötelezi a Gazdasági Főigazgatóság dolgozóit, szakértőit, és a projektekért felelős vezetőket olyan nyilatkozat megtételére, mely szerint nincsenek szabálysértés gyanújára vonatkozó információk birtokában, vagy ha vannak, azt névtelenségüket biztosító, kizárólag a rektor által felbontható levélben elhelyezett tájékoztatásban jelentik.

Az egyébként izgalommentes szenátusi ülést Gábriel Róbert prezentációja zárta. Bár a cím – „PTE: cső(d)re töltve – nem sok jót előlegezett, valójában nem kaptunk mást, mint a rektor összefoglalóját az elmúlt három év eseményeiről. Megtudtuk például, hogy mennyit szerepelt a sajtóban a PTE (sokat), hogy mennyit utazott a rektor („közel száz vidéki utam volt, zömmel Budapestre”), hogy milyen pályázatokat sikerült elnyerni.

A Szenátusi ülésen történteket itt olvashatja el