Kevesebb képviselő a megyénél is

– Mindez csak az első, de nagyon fontos lépés a kisebb, észszerűbben működtethető állam megteremtése felé vezető úton – jelentette ki dr. Hargitai János kereszténydemokrata országgyűlés képviselő, a megyei közgyűlés elnöke. – A további változtatások sorában át kell vizsgálni az önkormányzati feladatellátás teljes egészét, és egyszerűbb, átláthatóbb működést kell megteremteni a párhuzamosságok kiszűrésével. Ésszerű koncentrációval egy megyei kormányhivatal alá célszerű integrálni az állami feladatokat ellátó megyei és regionális hivatalokat.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Az őszi helyhatósági választások részben új szisztéma szerint zajlanak majd, s a megválasztható képviselők száma is csökken
[/caption]

Ez magában foglalhatja többek között a jelenleg régiós szinten is működő munkaügyi hivatalokat, a közlekedési, és állategészségügyi hatóságot, és a földművelésügyi hivatalt is. Ezekkel az intézkedésekkel nemzeti szinten több százmilliárd forint takarítható meg amellett, hogy csökkenti a vállalkozások, és a lakosság adminisztrációs terheit is – mondta a politikus.

Hargitai János hozzátette azt is, a felszabaduló forrásokat elsődlegesen új munkahelyek megteremtésére kell fordítani, ezzel is serkentve a magyar gazdaság beindulását.

– A képviselők létszámának csökkentése önmagában nem hoz komoly megtakarítást – vélekedett Gulyás Emil, a közgyűlés szocialista frakciójának irányítója.
A politikus kifejtette, a megyei közgyűlés esetében a jelenlegi feladatok ellátásához elegendő a kevesebb képviselő. Ugyanakkor arra is figyelemmel kellene lenniük a törvényalkotóknak, hogy a megyéket a Fidesz tervei szerint az eddigieknél több feladattal, hatáskörrel ruháznák fel. Ekkor viszont kérdéses lehet, hogy a kevesebb képviselő hogyan tud megbirkózni a tennivalókkal, hiszen például nem biztos, hogy az egyes bizottságokba jut-e elegendő szakértelemmel bíró közgyűlési tag. Amennyiben viszont ezért külső szakértőket, tanácsadókat vonnak be a munkába, a költségek tekintetében eltűnik a remélt megtakarítás. Gulyás Emil hozzátette azt is, a közgyűlési tagok választásának új rendszere, amelynek lényege, hogy a megye egy választókerületet alkot, a nagy pártoknak kedvezhet, a civil szerveződéseknek vélhetően jóval nehezebb dolguk lesz.

Dr. Bokor Béla, a Baranyai Emberekért Szövetség közgyűlési frakciójának vezetője a testületek létszámának csökkentését, ésszerűsítését elfogadhatónak tartja. Megítélése szerint alaposan át kell gondolni és tisztázni, hogy az új választási rendszer következtében óhatatlanul is megjelenő új térségi szemlélet milyen új önkormányzati feladatokat, hatásköret érint. A frakcióvezető szerint az, hogy a közgyűlés tagjainak választásakor egy választókerületet alkot a megye, egyértelműsíti, hogy a városok és a kistérségek egymásra utaltabbak lesznek mint eddig. Arra azonban különös gonddal kell figyelni, hogy a kisebb települések szükségletei, és érdekei kellő hangsúllyal jelenhessenek meg.

Húszezer lakosonként egy

A jövőben megyénként négyszázezer lakosig húszezrenként egy képviselőt választanak, Baranyában húsz tagja lesz a közgyűlésnek. A megye egy választókerületet alkot, ebbe továbbra sem tartozik bele Pécs. A megyei választókerületben az a szervezet állíthat listát, amely a választók legalább egy százalékának, de legalább 2000 választópolgár ajánlását összegyűjtötte. A szavazatok öt százalékát el nem érő szervezetek nem juthatnak mandátumhoz. Újdonság, hogy mind a települési, mind a megyei önkormányzatoknál külső, tehát nem választott alpolgármester, alelnök is dolgozhat, szavazati jog nélkül.