PTE: nem törik meg a fejlődésvonal

– Kényszerült módosítani a rektorválasztás előtt meghirdetett programján?

– Néhány vonatkozásban felül kellett vizsgálni, de az alapvető irányok nem változtak. A legnagyobb gond az adósság volt. A tavalyi adósságcsúcs csaknem 4,8 milliárd forintig emelkedett augusztusban. Ehhez képest fegyelmezett gazdálkodással és nagyon sok áldozat árán sikerült gazdaságilag jónak mondható eredményt elérni. December közepén 2,9 milliárd forint volt a lejárt határidejű szállítói tartozásállományunk a több mint 50 milliárdos éves költségvetéshez képest. Szeretném hangsúlyozni, hogy köztartozása – ami kizárná az uniós pályázatokból és egyebekből – nincs a PTE-nek, és nem is volt soha. Az egyetem pénzügyi helyzete ma kezelhető, és reméljük, hogy a gazdasági válság ellenére ezek a folyamatok nem fordulnak vissza. Nagy hangsúlyt szerettem volna fektetni a fejlesztésekre. Ez mostanában kezd beérni. Épp múlt pénteken írtuk alá az EKF- programban szereplő regionális Tudásközponttal kapcsolatos támogatási szerződést, amelynek egyik kedvezményezettje – 35 százalék erejéig – a PTE. A másik nagyon fontos fejlesztés a kutatóközpontunk, amely a 400 ágyas klinikával szemben lévő üres telek kollégiumok felé eső sarkán épülhet fel. Néhány hét van már csak a támogatási pályázat második fordulós eredményhirdetéséig. A 6,5 milliárdos pályázati összeg felhasználása 2010 augusztusára történne meg.

– Mi foglalkoztatja most leginkább az egyetem vezetését?

– Az egészségügyi fejlesztésekre vonatkozó TIOP pályázat eredményhirdetése. A nyáron két nagy összegű pályázatot nyújtottunk be: egy 800 milliósat és egy 11 milliárdosat. A kisebbiket a sürgősségi ellátás átalakítására, a sürgősségi betegosztály kialakítására, a nagyobbikat a 400 ágyas klinika rekonstrukciójára és bővítésére szánjuk. Ez az első olyan lépés lehetne, ami ésszerűsítené az egészségügyi működés telephelyeit Pécsett, és egyben megoldaná a sürgősségi ellátást. A pécsi ügyeleti rendszeren jelenleg nehéz eligazodni. Úgy szeretnénk változtatni rajta, hogy a 400 ágyas klinika területén lenne egy központi betegfogadó hely, ahol megtörténne az azonnali ellátás, és amikor szállítható a beteg, más intézetbe vinnék, ha szükséges.

– A fejlesztési tervekbe igencsak beleszólhat a gazdasági válság. Gondolok itt a kollégiumok felújítására.

– Számításaink szerint a válság a nagy, az EU-s fejlesztési programokat nem érinti, hiszen külső forrásból érkező pénzről van szó, ami élénkítően hat majd a helyi gazdaságra is. A Tudásközpont februárban elindulhat, és ha januárban vagy februárban sikerül támogatási szerződést kötni a kutatóközpontra, akkor az is startolhat májusban, júniusban. Ha a TIOP pályázataink sikeresek lesznek, akkor ezek a fejlesztések is elkezdődhetnek még 2009-ben. Sajnos a kollégiumfejlesztési csomagunk megtorpant. Ugyan kidolgozott szerződéstervezetünk volt már a Strabaggal a kollégiumrekonstrukció-sorozatra, a Strabagot finanszírozó Erste Bank döntéshozói azonban elbizonytalanodtak. Máig nem kaptunk egyenes választ arra, hogy az általunk kidolgozott szerződést aláírják-e. Miközben még várakozunk, azért háttérben már alternatívákon is gondolkodunk. Ha nem működhet az eredeti változat, akkor legalább az Universitas utcai kollégiumot olyan állapotba kell hozni, hogy a Tudásközpont és a koncertterem közelében ne legyen a város szégyene. A gazdasági helyzetünk javulása lehetővé teszi, hogy ha nem találunk másik finanszírozót, akkor ezt felújítást saját erőből is megoldhatjuk.

– Voltak szervezeti változások, és most az év végén is ilyenről döntött a szenátus. Létszámleépítés is lesz?

– Tavaly augusztusban állt fel az a központi apparátus, amelyről úgy gondoltuk, hogy kezelni tudja a kialakult helyzetet. Azóta átgondoltuk és finomítottuk ezt a szervezetet. A gazdasági vonalon most olyan centralizált szervezet fog felállni, amely megfelel a hatékonyság kritériumainak. A változás feladatátcsoportosításokkal és minimális létszámleépítéssel jár a központi apparátusban. Elsősorban a gazdasági és műszaki kiszolgáló területet érinti, az egészségügyi dolgozókat és az oktatókat nem. Jelenleg 43 főre szóló csoportos leépítési igénnyel jelentkeztünk a megyei munkaügyi központnál. Ha az egyetem hatezernél több dolgozójához viszonyítjuk, akkor ez a szám az egy százalékot sem éri el.

– A PTE-hez került a Szőlészeti-Borászati Kutató Központ. Van-e olyan távlati szándék, hogy kertészeti-szőlészeti egyetemi képzés is kapcsolódjon hozzá?

– Nagy öröm volt, hogy egyetemhez került, de pénzforrás nélkül vettük át, és a próbaidőszak alapján látni lehet, nehézségeket okozna, ha az eddigi formában maradna. Ezért kidolgozunk egy olyan megoldást, amellyel a vállalt kötelezettségeinknek megfelelünk és a működtetést is gazdaságosabbá tudjuk tenni 2009-től. A termeltetésről leválasztanánk a tudományos részt és a természettudományi karba integrálnánk. Ott indul majd szőlész-borász felsőfokú szakképzés szeptembertől. Gondolkodunk azon is, hogy még milyen képzéseket lehet kapcsolni hozzá. A pécsi egyetemen hagyományosan hiányzik a mezőgazdasági profil, de most egy új lehetőség birtokában vagyunk. Képzésként felmerült a kertészet-tájépítészet, ami ebben a formában csak a Corvinus Egyetemen van és Gödöllőn. Még nem látszik, mikor realizálódhat ez a szakirány, de talán a rektori ciklusom végén elérhetővé válik legalább az akkreditációs eljárás elindítása.

– Hol a pécsi egyetem helye most a magyar felsőoktatásban?

– A Pécsi Tudományegyetem is tagja a hét legnagyobb magyarországi egyetem informális klubjának, amelyhez a debreceni, a pécsi, a szegedi, Budapestről pedig az ELTE, a SOTE, a Corvinus Egyetem és a Műszaki Egyetem tartozik. A legnagyobb alatt nem feltétlenül hallgatói létszámot értek, hanem hatást és társadalmi elismertséget. 2006-tól általános tendencia volt a felvételi mutatószámok csökkenése, ám a PTE még 2007-ben és 2008-ban is jól teljesített. Idén pedig újra több államilag támogatott hallgatót vett fel, mint 2007-ben. Az alapképzések államilag finanszírozott létszáma tekintetében az első három egyetem között vagyunk. A beiskolázott hallgatók létszáma alapján a mostani tanévben a másodikak az ELTE, a teljes hallgatói létszám tekintetében pedig szintén másodikak a szegedi egyetem mögött. 2009-ben a PTE 26 felsőfokú szakképzéssel, 91 BA/BSc és 7 osztatlan képzéssel, 62 mesterszakkal és 20 doktori iskolával várja leendő hallgatóit. A mesterszakokról meg kell említeni, hogy a PTE az akkreditációs folyamatot átlagon felüli sikerrel zárta, hiszen több mint 50 mesterszakot tud indítani – szemben az intézmények zömével, amelyek csak néhány képzést tudtak engedélyeztetni. Mesterképzésre csaknem 2200 fő államilag finanszírozott létszámot kaptunk a következő évre. Ez a harmadik legnagyobb létszám.

– Hallottuk, hogy rektori éveit egy-egy jellemzővel minősíti. Melyek ezek?

– Gazdaságilag nagyon rossz helyzetet örököltem 2007 derekán, hiszen évek óta egymilliárd forinttal nőtt az egyetem adósságállománya. Ezért 2007 a tűzoltás éve volt: valamit kezdeni kellett a drasztikusan romló pénzügyi helyzettel. 2008 a konszolidáció éve volt, de feszültségekkel, viszályokkal terhesen. Az idei esztendőre jutott a meghatározott életkort betöltött professzorok nyugdíjazása, a traumatológusok sztrájkja, Nyárády József és Papp Lajos orvosprofesszorok távozása. Ezek a kényszerű, szisztematikus és borzasztóan kemény átalakítás szomorúságot okozó hozadékai. Egy rektor sem boldog attól, ha jó szakemberek távoznak el az intézményből, de azért van egy határ, amit meg kell húzni a működés fenntarthatósága és egyes személyek kívánságlistája között. A rektornak az a kötelessége, hogy az egyetem egészének az érdekeit nézze. Sajnálatos, hogy a két kiváló szakember eltávozott, de az idő bebizonyította, hogy sem a traumatológiai, sem a szívcentrum nem dőlt össze, bár nincsenek könnyű helyzetben. Ám az egészségügy egész rendszeréről elmondható ugyanez. A TIOP pályázat sokat segíthet ezen a helyzeten, ha tudunk ésszerűsíteni a működésben. Most decemberben kezdődött, de 2009-ben remélhető hosszas folytatása annak, hogy sorra aláírjuk azokat a támogatási szerződéseket, amelyekért idén kőkeményen megdolgoztunk. 2009 a lassú fejlődés éve lesz, mert a falak nem nőnek gyorsan. Ezért a PTE számára 2010 és 2011 lesz inkább sikerekkel látványos esztendő, amikor mindazokat a beruházásokat átadjuk, amelyek megalapozása idén kezdődött, sőt némelyeknél régebben. Erősen remélhetjük tehát, hogy nem törik meg a Pécsi Tudományegyetem egyenes fejlődési vonala.