Epilepszia és a sebészkés

Két pécsi klinika közös munkája nyomán lehetővé vált, hogy Pécsett is műtsenek epilepsziás betegeket. A dr. Komoly Sámuel vezette neurológiai klinikán történik a feltérképezés, a műtétre ajánlás után pedig a
dr. Dóczi Tamás vezette idegsebészeten végzik el a beavatkozást. Eddig nyolc, teljes sikert hozó műtét van a hátuk mögött.
Dr. Janszky József, a neurológiai klinika epilepszia-monitorozó egységének vezetője koordinálja a gyógyítómunkát. Lapunknak elmondta, hogy az érintetteket tárt kapukkal fogadják, még orvosi beutaló sem kell. Bár nem minden epilepszia műthető, az esély csak a vizsgálat után derül ki. A sebészi beavatkozás feltétele ugyanis az, hogy a betegség góca nem érinthet olyan agyi területet, amelynek kivétele károsodást vonna maga után. Ám a műtét a betegek túlnyomó többségénél – körülbelül 75 százalékánál – rohammentességet eredményez. Másrészt nemzetközi tapasztalat, hogy akiknél a műtét nem szünteti meg a rohamokat, azoknál is lényegesen enyhébbé, és gyógyszerrel kezelhetővé válik a betegség. A pécsi szakember szerint Magyarországon legalább hatezer betegnél lenne kívánatos a műtét. Kevés a jelentkező. Sokan félnek a műtéttől – a szakemberek szerint alaptalanul – , és az orvosok körében sem ismert még ez a lehetőség széles körben.

Csámcsogás, matatás is lehet a tünet

Epilepsziás rohamról akkor beszélünk, ha egy idegsejtcsoport kóros, egyidejű kisülése külső vagy belső tüneteket okoz. Ez a köztudatban eszméletvesztést, rángatózást jelent, de epilepsziás roham sokféle van. Van olyan, amelyet csak a beteg vesz észre, és olyan is, amikor csak a páciens kisujja rángatózik. Olykor a beteg zavartan viselkedik, csámcsogni, matatni kezd, esetleg le is vetkőzik. Epilepsziáról akkor beszélünk, ha ismétlődő, spontán jelentkező rohamokról van szó. Ez nem elmebetegség, hanem szervi idegrendszeri bántalom, neurológiai kórkép, ráadásul többségében igen jól gyógyítható.

A munkaadók nem nézik jó szemmel

Epilepsziás roham bárkiből kiváltható, a pszichiátriában ma már igen ritkán használt elektrosokk például egy mesterséges roham. A lakosság 5-6 százaléka, tehát hazánkban félmillió ember életében egyszer átél epilepsziás rohamot. Magyarországon körülbelül 60 000–80 000 epilepsziás ember él. Többnyire azért nem hallunk róluk, mert igyekeznek eltitkolni a különleges betegséget, hiszen az epilepszia társadalmi megbélyegzéssel jár. Az előítéletek miatt az ilyen betegek még olyan munkakört sem tölthetnek be – mondvacsinált okok miatt elbocsátják, vagy fel sem veszik őket –, amelyet egyébként el tudnának látni.