Másodfokon enyhébb büntetést kapott a Pécsi Egyházmegye volt vagyonkezelője

Másodfokon hirdettek ítéletet a Pécsi Egyházmegye volt vagyonkezelőjének ügyében hétfőn délelőtt a Pécsi Ítélőtáblán. A bíró elmondta: W. Gyulát több vádpont alól felmentették, így az első fokon kiszabott 3 év 10 hónap helyett két év 10 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

Az ejtett vádpontok között szerepelt adócsalás és magánokirat jogosulatlan felhasználása is, de a költségvetési csalás, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és hamis magánokirat-felhasználás vádpontokban továbbra is bűnösnek ítélték a volt vagyonkezelőt, aki személyesen nem jelent meg a tárgyaláson.

A bíróság elutasította a NAV adó- és illetékelmaradás miatti pénzügyi igényét is, amit az adóhatóság a kistérségen belüli plébániai kifizetések kapcsán nyújtott be. Az egyházmegyének okozott vagyoni kárt 31 millió forintban állapították meg (ez is alacsonyabb az első fokon megállapított összegnél). W. Gyulának a több mint 4,5 millió forintos per- és bűnügyi költségekből 800 ezer forintot kell megfizetnie.

A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy W. Gyula cselekedetével megingatta az egyházmegye közbizalmát, folytatólagosan követte el a bűncselekményt, viszont nem vette figyelembe enyhítésként, hogy beismerte tettét. A bíróság munkáját nehezítette, hogy 2013. július 1-jével lépett hatályba az új Büntető Törvénykönyv, viszont a bűncselekmény elkövetése még ez előtt történt, így a két jogszabály összevetését követően hozták meg az ítéletet.

Az ítélet ellen a perbeszédében öt évnél hosszabb letöltendőt kérő ügyész és az ügyvéd egyaránt fellebbezett. Fellebbezésre azért volt lehetőség, mert az Ítélőtábla megváltoztatta a Pécsi Törvényszék döntését, felmentő és megszüntető határozatot is hozott. A tárgyalás a Kúrián folytatódik.

A pécsi egyházmegyei botrány kapcsán hűtlen kezeléssel, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, adócsalással és a számvitel rendjének megsértésével vádolt W. Gyula pere 2013. januárban kezdődött meg. A vádiratban foglaltak szerint az egyházmegye 2010-ben menesztett vagyonkezelője a felelős többek között azért, hogy munkáltatói kölcsön címén 89 millió forintot fizetett ki az egyházmegye olyan személyeknek is, akik nem álltak alkalmazásban.