Papec vissza akarja juttatni méltó helyére a pécsi kézilabdát

– Nőkkel és férfiakkal is dolgozik. Mekkora a kontraszt? 

– A kézilabda mindenkinél ugyanaz. Már dolgoztam fiúcsapatnál régen, utána pedig éveken keresztül dolgoztam nőkkel, így könnyen beleszoktam az adott helyzetbe. Persze furcsa helyzet, hogy egyik edzésről megyek a másikra. Természetesen látszik a különbség a két nem között, de mindkettőnek megvannak az erősségei és gyengeségei. Ez pedig az én felelősségem, hogy jól kezeljem ezeket. 

– Milyen a kapcsolata a játékosaival? 

– Megtaláljuk a hangot a pályán kívül is, nem hiszem, hogy olyan problémával tudnának jönni hozzám, amit elutasítok, de nem járunk össze, hiszen elég nagy a korkülönbség. A tisztelet azonban megvan, és ez az egyik legfontosabb dolog. 

– Sokszor alakul úgy, hogy legszívesebben beállna? 

– Ezzel évekig kellett birkóznom, amikor én még abbahagytam a kézilabdát. Megfordul az ember fejében, és lehet néha gyorsabban is reagálok egy mérkőzésszituációban, mint maga a játékos, de ezt már legfeljebb kiabálással vagy tanácsadással tudom segíteni. Vannak ilyen helyzetek, de ezt el kell engedni. 

– Mennyire szokott a játékvezetőkkel foglalkozni? 

– Minél inkább tapasztaltabb vagyok, annál kevésbé. A játékvezetés már sokkal tisztább lett, mint amilyen volt régen, és ez jó hatással van a kézilabdára. A tisztelet többnyire kölcsönös, így mindenki sokkal toleránsabb a másikkal. 

– Hiányzik a komlói közeg? 

– Hogyne hiányozna! Sokáig keseregtem én ezen, hogy nem számítottak rám, de én elengedtem ezt a történetet. Nyilván ide járok haza, komlói vagyok, de a munkám máshova szólít. Nagyon jól érzem magam a PEAC-nál, és ez is feledteti nekem, hogy nem kell ezzel foglalkoznom. Itt van feladatom, itt megbecsülnek, nekem ez az elsődleges dolog most. 

– Hogy látja a baranyai kézilabda helyzetét? 

– A pécsi kézilabda elvesztette már azt a fényét, ahol volt, és ezt valahol el kell kezdeni visszaszerezni. Szeretnénk minél több egyetemistát bevonni a kézilabdába, és megmutatni a diákoknak, hogy lehet tanulás mellett minőségi sportot is űzni. Ez úgy néz ki, hogy most az egyetemi vezetőknél is nagyobb érzékenységre talált, és ők is próbálnak segíteni. 

– A legfőbb cél most a dupla bajnoki cím? 

– Mindig úgy megyek be az öltözőbe, hogy szeretném megnyerni a soron következő mérkőzést, és a bajnokságot is. Nem ez az elsődleges cél a vezetőség szerint, de mindenkinek az az elképzelése, hogy megnyerjük. Szeretnénk mindkét vonalon egy osztállyal feljebb lépni.