Pécsi épületszobrok: Szent és profán figurák rejtőznek a falakon

A pécsi épületszobrok és domborművek változatos korok stílusjegyeit viselik magukon, találkozhatunk 18., 19., illetve 20. századi alkotásokkal egyaránt. Tematikájuk színes és sokszínű: a szent és a profán együttélését mutatják, humoros világi témájú épületdíszek és domborművek mellett történelmi személyiségeket, illetve szakrális ábrázolásokat, szentek apró szobrait is megtaláljuk közöttük.

Kezdjük a városnézést Fürtös György, az egykor a Zsolnay Porcelángyárban dolgozó keramikusművész mókás figuráival. Legkülönösebbek a Konzum Áruház épületére súlyos pirogránitból formázott, plasztikus, stilizált női mellképei. A két mázas épületplasztika hangsúlyos, kerek keblein túl gyümölcsökből, zöldségekből formázott hajkoszorúiról is emlékezetessé vált az őket felfedezők számára. 1981-ben kerültek az épületre, utalva az egykor itt álló Vadászkürt fogadóra, illetve az épület akkori funkciójára: ekkoriban a Megyei Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége székházául szolgált a mai Konzum. A Régi Pécs Facebook-oldalon egy archív fotót is találunk a Gyümölcs-madonna szobrok felhelyezéséről.

Fürtös épületkerámiái a belváros több más pontján is visszaköszönnek. A Pécsen mára megszűnt tömegközlekedési eszköz aranykora előtt tiszteleg a Színház téri Corso épület falán a Villamos-emlék, szintén a ‘80-as évekből, meglepő könnyedséggel belesimulva a korábbi évszázad stílusjegyeit őrző épület összképébe.
Egy vidám oroszlánfejet ábrázoló kerámia domborműve található a János utcában, illetve Fürtöst dicséri a színes, pirospozsgás boszorkány figura, amelyet mázas pirogránitból készített a Megye utca 2. szám alatti épület (ma delikátesz) homlokzatára.
A bohókás művek mellett azonban találkozhatunk szentek ábrázolásaival is belvárosi középületeken.

Kicsiny Szent Flórián is gazdagítja a pécsi épületszobrok sorát

A Kálvária utca 18. szám alatt található fülkeszobor egy szomorú látványt nyújtó, omladozó, rendkívül elhanyagolt épületen áll. Vélhetően a 19. századból származik, s a csehországi Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, akit a gyónási titok vértanújaként tart számon az egyházi hagyomány, a legenda szerint ugyanis azért vetették folyóba, mert a féltékeny IV. Vencel király unszolására sem árulta el a királyné gyónása során elhangzottakat. Azóta a hidak, folyók, vizek védőszentje is. Ez állhat az épületen történő elhelyezése hátterében is, egykor ugyanis minden bizonnyal egy róla elnevezett kút működött a környéken, melyet azonban higiéniai okokból megszüntettek. 

Mára megromlott állapotában is különleges Szentháromság-dombormű fogad az Apáca utca 11. szám alatt, amely az Atya és a Fiú mellett a Szentlelket kiáradó fénysugarakként jeleníti meg, ismeretlen 20. század eleji alkotó jóvoltából.

A Király utca 41. számú házon kicsiny, ámde kimunkált, titokzatos alak áll. Öltözetét elnézve minden bizonnyal domonkos szerzetes szentet ábrázol, ám vitatott, kit. Romváry Ferenc Pécs köztéri szobrai c. kötetében három lehetőséget említ: Szent Domonkost, Aquinói Szent Tamást és Ferrer Szent Vincét. Vélhetően a második kettő közül lehet valamelyik, ugyanis úgy tűnik, az alkotó szárnyakkal ábrázolta a szentet, ez pedig gyakoribb Aquinói, illetve Ferrer esetében.

Végezetül a Ferencesek utcája 21. számú épület homlokzatán látható Szent Flórián ábrázolást említjük. Az előzőhöz hasonlóan szintén 19. században készült a tűzoltók védőszentjéről, akihez árvizek és tűzvészek ellen szóltak a fohászok, s akinek tiszteletét impozánsabb szobor is őrzi a belvárosban.

Ilyen változatos tehát az összkép: szentek és boszorkák tarkítják a pécsi utcákat, amelyek azonban számos további kincset rejtenek – bemutatásukat folytatni fogjuk a továbbiakban.

Források:

• Romváry Ferenc: Pécs köztéri szobrai, Kronosz Kiadó Pécs, 2014
• Pécsi „kutak”, Dunántúli Napló, 1965. március 13.
• Fürtös György új alkotása - Gyümölcshajú nővérek a MESZÖV székházon, Dunántúli Napló, 1981. november 12.