2024.09.03. 11:30
Csuhébabák, cserkészek és ormánsági urnasírok
Változatos témákban végzett, friss kutatási eredményekről tájékozódhatunk az online és nyomtatásban is megjelent kiadványból. Napvilágot látott ugyanis a Janus Pannonius Múzeum 2024-es évkönyve, melyben többek között történeti, természettudományi és múzeumpedagógiai témák is helyet kaptak.
Korábban már beszámoltunk arról a tanulmányról, amit Borjáti Balázs, a PTE Interdiszciplináris Doktori Iskola PhD hallgatója írt a Janus Pannonius Múzeum (JMP) évkönyvébe, „Egy eltűnt közösség nyomában. A szigetvári zsidóság öröksége a 21. században” címmel.
Forrás: JPM
A kiadványban a múzeum kollégái mellett további kutatók, egyetemi hallgatók, doktoranduszok is bemutatták eredményeiket. A tekintélyes terjedelmű, több mint háromszáz oldalas, sokszínű évkönyben tizennégy tanulmány gyűlt össze. Online is olvasható, a Janus Pannonius Múzeum weboldalán.
A kötetet Várdai Levente, a JPM történész-muzeológusa szerkesztette, aki korábban a VI. Cserkészkerület elnökeként is szolgált. Várdai Levente szerkesztői feladatai mellett Tillai Aurél karnaggyal készített interjút az évkönyvbe. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas pécsi díszpolgárt főként zenei tevékenységéről ismerhetjük, azt azonban már kevesebben tudják, hogy gyermekkora óta szoros szálak fűzik a pécsi-baranyai cserkészethez. Az évkönyvben ezért Tillai Aurél életútjának cserkész vonatkozásaira irányul a figyelem.
Üdítő olvasmányélményt jelenthet Dénes Andrea „A botanikai gyermekjátékok növényei. Etnobotanikai áttekintés” című tanulmánya.
A kutató olyan gyermekjátékokat vizsgált, amelyekben a gyerekek növényeket vagy azok részeit használták fel.
A kutatás archív források és friss adatgyűjtés alapján közel 100 ilyen növényfajt azonosított. Dénes Andrea írása arra is rávilágít, mindez miként járult hozzá a gyerekek természet- és tájismeretének fejlődéséhez.
Vörös Zsolt történelem mesterszakos hallgató Pécs szerb megszállásának eseményeit Visy László városi főispán naplója tükrében tekintette át.
Pécs és Baranya vármegye szerb megszállása (1918–1921) történetének több olyan aspektusa és forrása is van, ami még nem került szisztematikus feldolgozásra. Ezek közé tartozik Visy László naplójának az 1918 és 1921 közötti időszakra vonatkozó kötete is, amit éppen ezért választottam tanulmányom alapjául
– olvasható a rezümében.
Majdán Mira pedig az Ormánságban található, késő bronzkori urnasírok régészeti áttekintését mutatja be az évkönyvben.
A Janus Pannonius Múzeum évkönyve közérthetően mutatja be a friss kutatásokat
Bálint Beáta néprajzi tanulmánya szintén keveset kutatott, izgalmas témát dolgoz fel. A zöld színről, mint a magyar trikolór harmadik eleméről készített kutatása a népszokások és néphagyományok áttekintése mellett a 18-19. századi tárgyi kultúra vonatkozásait összegezte, bemutatva, hogyan vált a zöld magyar színné.
Hoffmanné Toldi Ildikó és Somody-Vadvári Katalin múzeumpedagógusok pedig új, tinédzserek számára kidolgozott múzeumpedagógiai programjukat mutatja be az évkönyvben, „A Jövő látogatója. Komplex interdiszciplináris és készségfejlesztő múzeumpedagógiai foglalkozás a JPM Modern Magyar Képtárában” címmel.
A Janus Pannonius Múzeum 2024-es évkönyve értékes tanulmányokat kínál Pécs és Baranya kulturális örökségét illetően, továbbá bemutatja a múzeum sokszínű tevékenységét. Az online elérhetőség által széles közönség számára nyújt betekintést a régió történetébe, természeti kincseibe és innovatív múzeumpedagógiai módszereibe.
