2024.08.02. 07:00
Mücke József Ferenc elveszett pécsi freskói nyomába eredtünk
Mint arról korábban írtunk, a Janus Pannonius Múzeum 19. századi Pécset bemutató „Ködképek a kedély láthatárán” című tárlatán több alkotó művei láthatóak. Ezek között kaptak helyet Mücke József Ferenc képei is. A kevésbé ismert festőművész nyomába eredtünk, aki a Vasváry-ház mellett több pécsi és baranyai templomban is dolgozott.
A Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpontban Mücke József Ferenctől cégérképeket láthatunk, melyek a Vasváry-házhoz készültek, valamint Jankó János kárászi esperes és dr. Johan Béla portréit.
Fotó: Laufer László
Mücke 1819-ben született Nagyatádon és 1883-ban hunyt el Pécsen.
Amint Romváry Ferenc művészettörténész a Pécsi Szemlében 2002-ben leírta,
Bécsben végezte akadémiai festészeti tanulmányait, majd Josip Juraj Strossmayer püspök hívására a horvát történelmi képek későromantikus festőjeként vált ismertté. Számos egyházi megbízást is vállalt, és portréfestőként is számon tartották.
Alkotott Eszéken, Zágrábban, illetve Pécsen is. Több baranyai templomban dolgozott, oltár- és falképeket készített.
Az Eger folyóirat szerzője 1878-ban, még a festő életében arról írt, Mücke főként az arcképfestésre képezte magát, „ezen a téren elsőrendű tehetségnek” számított. A forradalom után, melynek eseményeiben ő is részt vett, Bécsben teljesített megrendelést. Az 1860-as évek végén visszatért hazájába, Pesten telepedett le,
de az ottani klíma egészségére károsnak bizonyult, ezért az orvosok Pécsre küldték, hogy élete ne kerüljön veszélybe
– írta a korabeli folyóirat.
Mücke az 1870-es évek elejétől haláláig Pécsen maradt.
Romváry azt is kiemelte 2002-es tanulmányában, hogy Mücke a Vasváry család „udvari festője” lett a kiegyezés után, több portrét készített a Vasváryakról.
1991-ben Romváry a Dunántúli Naplónak nyilatkozott Mücke József Ferencről. Az apropót az adta, hogy a Janus Pannonius Múzeum akkori művészettörténeti osztályvezetőjét az Eszéki Galéria felkérte, gyűjtse össze Mücke magyarországi képeit.
Ebben a riportban Romváry elmondta, akkor hazánkban mindössze 33 festményét és grafikáját tartották nyilván, a művész számos alkotása eltűnt.
Ha jelentős festő is volt, semmiképpen sem mérhető Benczúr Gyulához vagy Madarász Viktorhoz. Mindenesetre a pécsi Vasváry-család valamennyi portréja Mücke-festmény, oltárképei megtalálhatók a mároki, a keszüi, a hetvehelyi és a felsőszentmártoni templomban, ő festette ki a Lyceum-templomot is. Megfestette a kárászi esperest, Szepesi Ignác püspököt, sőt Deák Ferenc portréját is
– nyilatkozta Romváry Mücke József Ferencről Bóka Róbertnek 1991-ben.
A már idézett Eger folyóiratban 1878-ban azt is olvashattuk Mücke József Ferencről, hogy realista stílusban alkotott, az akkori „új iskola” előharcosának nevezték. A „Rongyszedő” és „Az üdülő beteg” című képei nagy elismerésben részesültek, a folyóirat beszámolója szerint közköltségen küldték őket a bécsi világkiállításra. A horvátországi történelmi festményekre szóló megrendelés kapcsán a folyóiratban azt olvashatjuk, tizenkét nagy kép elkészítésére kérték fel, ezek közül azonban csak nyolcat festett meg, mivel a horvátok akkori, „magyarellenes érzülete” sértette Mücke hazafiságát.
Mücke József Ferenc egykori falképei a Lyceum-templomban
Mendele Ferenc 1983-as tanulmányából azt is megtudhatjuk, hogy a középkori málomi Szent József-templom 19. századi újjáépítésekor Mücke József Ferenc készítette annak főoltárát. Boros László pedig arról írt a Pécsi Szemlében 2009-ben, hogy az egykori pécsi egyetemi templom, a Lyceum-templom főoltárképét is nagy valószínűséggel Mücke készítette.
Amint arra a fentebb idézett riportban Romváry Ferenc is utalt, a Lyceum-templomban Mücke a falakra is számos ábrázolást készített az 1870-es években, ezek azonban mára megsemmisültek, több forrás szerint az 1925-ös renoválás során.
Boros László ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg, a Mücke-féle festmények al secco (százaron festett) eljárással készültek, amelyek nem bizonyultak tartósnak, ezért 1929-ben Gebauer Ernő festette ki újra a templomot.
Boros László tanulmányában olvashatjuk, Mücke bibliai jelenetekkel ékesítette a templom falait és mennyezetét.
- A keleti oldalon a szentélyben a tanítványai lábait mosó Jézus és az utolsó vacsora jelenetei szerepeltek.
- A szentély mennyezetén a négy evangélistát ábrázolta.
- A hajóban Szent István korona felajánlását, Szent László királyt, Szent Józsefet a kis Jézussal, Szent Ágostont, Boldog Mór püspököt és Boldog Özsébet festette meg az alkotó.
„A mennyezetképek témáikban és sorrendjükben megegyeztek a mai ábrázolásokkal” – jegyezte meg Boros László.
Az Eger folyóirat 1878-ban a szóban forgó falképek pozitív fogadtatásáról is hírt adott.
Sikerét a »Magyar Állam« 1877. december 6-i számának kritikai sorai hirdetik: A művész... bámulatra méltó szorgalommal s minden várakozást fölülmúló eredménnyel oldotta meg feladatát. Bocsánat e hangzatos szavakért, de biztosítjuk a tisztelt olvasót, hogy keveset mondtunk... Nem holt alakok ezek (t. i. képei), mert a művészet teremtő ereje lelket lehelt beléjük, s a szentek közvetlen társaságában érezzük itt magunkat.
Források:
- Baranyai Művelődés, 1969. június 1., 6. szám
- Bóka Róbert: Ismeretlen ismerős: Mücke József Ferenc. Egy múlt századi pécsi festő nyomában. Dunántúli Napló, 1991. szeptember 7.
- Eger c. folyóirat, 1878.03. 21
- Mendele Ferenc: Pécs-Málom középkori temploma, Építés-Építészettudomány – A MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 15. kötet, 1983/1-4. szám
- Romváry Ferenc: A néhai Vasváry-ház, Pécsi Szemle, 2002, 5. évfolyam, 2. szám
