Megy a gőzös: 100 éves lett a 424-es mozdony (képgaléria)

Az 1970-es években énekelte Cseh Tamás a következőt: „Száll a 424-es, mert az én papám fűti / Sivít a fekete mozdony, mert az én papám fűtő”. Nem mondanám, hogyha pár nappal ezelőtt olvasom és hallom e sorokat, akkor tudom, hogy miről is van szó, maximum azt feltételezném, hogy egy mozdonyról van szó. De, mint kiderült, ez nem egy átlagos vasparipa, hanem egy olyan gőzös, ami ikonná vált hazánkban – és az idei esztendőben ünnepli százéves évfordulóját.

A 424-es számtalan alkalommal megfordult Pécsen. Kezdetben még nem csodájára jártak, hiszen olyan közlekedési eszköz volt, ami több vonatszerelvényt is vontatott. Mindenki tudta, hogy nem ajánlatos fehér ruhadarabot hordani rajta, főleg nyitott ablaknál, mert a vonatba beszökő füst szürkévé varázsolta a ruhákat. A mozdonyvezetők ebben annyira tapasztaltak voltak, hogy ők már alapban szürke inget húztak.

A 424-est azonban egy idő után kivonták a forgalomból, és később már csak nosztalgiamozdonyként gurult be egyszer-kétszer a pécsi állomásra – sok gyermek leesett állal szemlélte a nagy sihuhut.

És mi váltotta a 2024-ben születésnapos vasóriást? Villanymozdonyok, de Pécsen még közlekedett olyan vasúti mellékvonali motorvonat is, mint a Bzmot 147, amely Palkonyára, Villányba szállította az utasokat. Mai napig is előfordul, hogy ilyen járművel lehet utazni ezekre a településekre.

Rengetegféle mozdony létezik és létezett, sok zakatolt a baranyai térségben, sőt, volt olyan is, amely Pécs városán haladt át: ez a pécsi bányavasút mozdony, ami nem egyszer okozott komoyl dugót a Budai vám közelében.