Janus Pannonius megosztó, de megkerülhetetlen költő – sorait őrzi a Király utcai versoszlop

Címkék#újratemetés #Janus Pannonius #székesegyház altemplom #öntudat #püspök

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, s most Pannónia is ontja a szép dalokat – írta Janus Pannonius több mint 550 éve Pécsen. Sorai felkerültek a Király utca végi versoszlopok egyikére is. A humanista költő és pécsi püspök élete meglehetősen viharos volt, neve és jelentősége mégis megkerülhetetlen, nem csak Pécs vonatkozásában.

Mohay Réka

A Király utcai versoszlopok bemutatását történetileg az első, igen jelentős költő művével és pécsi kötődéseivel folytatjuk. Janus Pannonius, más néven Csezmiczei János (született 1434. augusztus 29-én) éppoly megosztó, mint amennyire kultúrtörténetileg kiemelkedő. Minden gimnazista találkozik műveivel és élettörténetével, szóba kerülnek itáliai reneszánsz tanulmányai, erős költői öntudata, illetve Mátyás királyhoz fűződő ambivalens viszonya, mely végül közvetetten halálához is vezetett. Nagybátyjával, Vitéz Jánossal ugyanis a király elleni összeesküvést szőtt, ezért menekülnie kellett, miközben korábban meglévő tüdőbajából is kifolyólag életét vesztette 1472-ben.

Janust először Zágráb mellett temették el, testét egyes feljegyzések szerint később titokban vitték Pécsre, s évekig rejtve tartották.

1476-ban, mikor Mátyás király megtudta a titkot, fényes újratemetést rendelt el az egyébként ellene forduló püspöknek a székesegyház altemplomában. Itt találták meg maradványait 1991-ben, melyről 2008-ra vált bizonyossá, hogy Janusról van szó.

Janus Pannonius 1459-től 1472-ig volt a Pécsi Egyházmegye püspöke III. János néven. Nem éppen az az elhivatott lelkipásztor volt, amelyet ma egy püspöktől elvárnánk, évente általában csak pár hónapot töltött a városban. Ez idő alatt is szerepet játszott a város humanista körének kialakításában, illetve jelentős könyvtárat alakított ki, latin és görög szerzők munkáit egyaránt felvonultatva. A korszellemre amúgy Itáliában is jócskán jellemzően sokkal inkább a művészetek, az antik bölcselet, az újplatonista filozófia kötötte le, mint az egyházi szolgálat.

Főként az irodalom, a költészet állt közel hozzá, amelyben, bármennyire is megosztó személyiségnek mondható mind a mai napig, vitathatatlanul maradandót alkotott, s Petőfiig ő volt az első és egyetlen költő, akit egész Európa ismert és elismert.

Janus Pannonius pécsi püspök elsősorban humanista költő volt

Janus életművét és önképét elsősorban humanista műveltsége, költői mivolta határozta meg.

Öntudatáról tanúskodik a „Pannónia dicsérete" című, 1465 körül született epigramma, mely a Király utcai versoszlopon is olvasható.

A vers konkrétan saját magát, költői hírnevét jelöli meg hazája (Magyarország, Dunántúl) növekvő ismertsége okaként. A mindössze négy soros, disztichon formában íródott költemény így folytatódik ugyanis: „Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,/ Szellemem egyre dicsőbb, általa híres e föld!”. Janus ebben, az ókori költők esetében már megjelenő költői öntudat verses kifejezésében is első és úttörő volt Magyarországon, s bármennyire is furcsának hathat mai szemmel olvasva, kétségtelen, hogy nem túlzott sokat megállapításával.

Janus Pannonius kultúrtörténeti jelentősége máig meghatározó

A költő alakjának jelentősége a 20-21. században is fennmaradt. 1931-ben Pécsen az akkori Nemzeti Kaszinó épületében megalakult a neves Janus Pannonius Irodalmi Társaság. A második világháború után kultusza tovább erősödött. Utcát neveztek el róla, a gimnázium és a múzeum is az ő nevét kapta, tudományos kutatások indultak vele kapcsolatban.

Különlegesség, hogy a székesegyházról is aprólékos könyvet író Petrovich Ede már 1968-as tanulmányában megállapította, a költő sírhelye bizonyára az altemplomban található.

1972-ben Janus Pannonius halálának 500. évfordulója alkalmából Pécsen nagyszabású rendezvénysorozatot szerveztek.

Tudományos konferenciát tartottak, a Pécsi Nemzeti Színház külön premierrel készült: Janus műve ihlette a „Panegyricus” című reneszánsz balettet, amelyet Eck Imre, Farkas Ferenc és Gyárfás Miklós alkottak. Csorba Győző új Janus-fordításokat, Martyn Ferenc Janus Pannoniushoz kapcsolódó illusztrációkat készített. Ekkor leplezték le a ma is a Barbakán-kertben látható Janus-szobrot, Borsos Miklós alkotását.
A költő újratemetése is meghatározó esemény volt, 2008-ban saját soraival ellátott emléket készítettek számára a pécsi székesegyház altemplomában, Rétfalvi Sándor által készített portrészoborral ellátva. Nevét viseli mai napig Pécsen többek között a Janus Pannonius Gimnázium, a Janus Pannonius Múzeum és a Janus Egyetemi Színház.

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,

S most Pannónia is ontja a szép dalokat.

Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,

Szellemem egyre dicsőbb, általa híres e föld!

– Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Berczeli Anzelm Károly fordítása

Források:

Dr. Schmelczer-Pohánka Éva: 550 éve hunyt el Janus Pannonius pécsi püspök és humanista költő
Bécsy Tamás: Janus Pannonius-Vándorgyűlés (Irodalomtörténet, , 1972. 4/54. évfolyam)
Szirtes Gábor: Lovász Pál, az irodalomszervező (A Janus Pannonius Társaság és a Sorsunk) (Jelenkor, 2008. 10. 01. 10. szám)
Kolta Ferenc: Janus-kultusz Pécsett a XX. században Janus Pannonius (Dunántúli Napló, 1972. március 26.)