2024.05.01. 20:00
A Cziffra Fesztivál Miklósa Erikával tüzes hangulattal Pécsre érkezik
Áriák a Traviátából, a Rigolettóból, dalok a Csárdáskirálynőből, Gershwintől és Strausstól, továbbá improvizatív zongorafutamok híres zeneszerzőktől, többek között ezt ígéri május 8-án a Kodály Központban Miklósa Erika és Balázs János Zongopera előadása a Cziffra Fesztivál idei sorozatában. Hogy mi mindent hoz még az est, s mi is az a Cziffra Fesztivál, arról a Kossuth-díjas zongoraművésszel, a fesztivál vezetőjével, Balázs Jánossal beszélgettünk.
Forrás: MW
Fotó: Fehér Gábor
– Világhírű zongoraművészünk, Cziffra György 103 éve született és harminc éve halt meg. A centenárium alkalmából született a Cziffra Fesztivál?
– Jóval hamarabb, 2016-ban és ez már a kilencedik rendezvénysorozat az emlékére, miután személyes példaképem ő, a felvételei inspiráltak a komolyzene felé.
– Milyen szempontok alapján áll össze a programsorozat?
– A klasszikus zenében a legmagasabb értékeket felmutató előadókat keressük és elsősorban az örömszerzésről szól a fesztivál. A kávéházi cigányzene szabadsága, improvizációs futamai, az egyediség, a tüzes játék mindig része a programnak, s azok a meghívottak, akik ezt az örökséget minőségi szinten képviselik, de célunk a tehetségek felkarolása is. Az egész országot bejárjuk, idén például tucatnyi helyszínen húsz eseményt tartunk.
– Miként jellemezné a közös fellépésüket Miklósa Erikával?
– Ez egy olyan műsor, amit a közönség azonnal a szívébe tud zárni, miközben társalgunk is az elhangzó dallamokról a hallgatósággal.
– Az operaénekesnővel a Virtuózok tehetségkutatón alakult ki ez a műsoros kapcsolat?
– Ott ismerkedtünk jobban meg, ott derült ki, hogy emberileg mennyire hasonlóan gondolkodunk, ez ugyanis nélkülözhetetlen a közös játékhoz. Az improvizáció uralja a fellépésünket, például nincsenek előkészítve az áriák, én futamokat játszom és Miklósa Erika érzi, hogy mikor kell belépnie az énekkel. Ettől pedig létrejön egy olyan szalonhangulat, ami a bárzenei műfaj elődje volt, amit Liszt és Chopin képviselt a XIX. században.
– Igaz, hogy van más üzenete is a pécsi fellépésüknek?
– A Zongopera koncert egy év végi fesztiváleseményünknek is a beharangozója: novemberben nyílik utazó kiállításunk a Magyar Zene Házában, mely Cziffra György teljes életútját bemutatja. Később az összeállítás eljut többek között Párizsba, Londonba, Brüsszelbe, New Yorkba, Bécsbe. Aki tehát teheti, jöjjön, és nézze meg itthon, Budapesten.
– A zongorajátékán túl miben látja még Cziffra György jelentőségét?
– Hogy a XX. század második felében a populáris könnyűzene térhódításával egyre jobban háttérbe szorult a kávéházi cigányzene, és ő utat mutatott a magas szinten játszó roma muzsikusoknak, hogy van megoldás, a virtuóz tehetségek a Zeneakadémián, a komolyzenén keresztül még inkább érvényesülhetnek. Például jómagam és Kelemen Barnabás hegedűművész is ezt az utat járta végig. Egyébként Barnabással éppen most készült el egy Brahms lemezünk, melyen átjön a virtuozitás és a kávéházi roma hangulat is.
