2024.02.05. 14:00
Ezért lett Balázs püspök a torokbetegségek ellen védő szent
Február 3-án Szent Balázs püspök és vértanú ünnepére emlékezett a katolikus egyház – ehhez kötődő különleges esemény a torok- és egyéb bajok elkerülése érdekében végzett balázsáldás, amelyhez kapcsolódóan a pécsi gimnáziumban is tanult Babits Mihály írt megrendítő verset.
Fotó: MW
Szent Balázs püspök és keresztény vértanú a 4. században élt Örményországban – életének eseményeiről kevés konkrétum maradt fenn, mégis élénken őrzi emlékét a liturgia, az egyházi hagyomány és a hozzá kapcsolódó legendák.
A legenda szerint egy édesanya kérésére megmentett egy halszálkától fuldokló fiút. Az asszony pedig hálából ajándékot hozott neki, húst, kenyeret és gyertyát. Vélhetően ebből kifolyólag, a keleti egyházban már a 6. századtól, nyugaton a 9. századtól a torokbajok ellen védő szentként tisztelték, az évszázadokig hazánkban is pusztító torokgyík elleni menedékként tekintettek rá.
A katolikus liturgiában is megjelenik szerepe, február 3-án, illetve általában az azt követő vasárnapon is balázsáldásban részesítik a lelkipásztorok a megjelenteket. Régebben két X alakban tartott fehér gyertyával, ma általában Y alakba öntött vagy tartóba helyezett gyertyák lángjai között hangzik el a balázsáldás szövege: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”
Ezt a szokást eleveníti fel merendítő, Balázsolás című versében Babits Mihály, a pécsi ciszterci gimnázium egykori diákja. A gégerák kínjaival küzdő költő, szerkesztő, kinek életét végigkísérte a katolikus hit, gyermekkori emlékét eleveníti fel, ettől ihletve fohászkodik szívhez szóló költeményben Szent Balázshoz, aki maga is ismerte a szenvedést, hiszen mártírhalált halt.
„Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs! Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinéző ijedt őzike… Mosolyogj rajtam, Balázs! ki mint a szepegő kamasz, térdeplek itt együgyű oltárod kövén – mosolyogj rajtam, csak segíts!” – írta kérlelőn Babits.
Tavaly az ünnepen a Pécsi Egyházmegye Garadnay Balázs plébános gondolatait osztotta meg névadó szentjének történetéhez kapcsolódóan, amelyben a lelkipásztor a mártír püspök halála kapcsán is elmerengett:
– Először vízbe akarták fojtani, ő azonban a vízen járva bement a tó közepére. A pogány katonák – 65-en – utána mentek, és mind a vízbe fulladtak. Látható: Istent és az ő szentjeit nem elég külsőleg követnünk – lélekben kell felmagasodnunk hozzájuk. A külsőségek nem érintik a lelket, a fizikai körülmények hiábavalóak, ha nincs hozzá belső tartás
– fogalmazott Garadnay Balázs.
További érdekesség a szent ünnepe kapcsán, hogy olasz vidékeken szokás a maradék karácsonyi kalács (panettone) megszentelése, amely többek között onnan ered, hogy úgy tartják, Balázs püspök a halszálkától fuldokló fiúnak egy darab megkeményedett kenyeret adott, ezzel távolítva el a megakadt szálkát.
