2024.01.30. 14:00
Tüzes flamencoest Pécsen: a líra és a tánc fonódik össze
A szenvedélyes flamencotáncok kapcsolódnak össze a népszerű andalúz költő, Federico Gárcia Lorca verseivel a Zsolnay Negyedben február 4-én látható Flamenco y poesía tradicionális, gazdag érzelmi világot megjelenítő flamencoest során. A táncokat Böröcz Petra tolmácsolja zenei és verses kísérettel.
Fotó: Komporday Tamás
A flamenco rendkívül széles érzelmi skálán mozog, fókuszában az önkifejezés áll, legyen szó táncosról, énekesről vagy hangszeres zenészről – fogalmazta meg Böröcz Petra flamencoművész és -oktató.
A flamenco szólisztikus műfaj, a kiindulási pont a tradíció és az előadó egyéni önkifejezése.
– A flamenco az ének, gitár és tánc hármasára épül. Az előadók arra törekednek, hogy megfogalmazzanak valami érvényeset és igazat saját érzelmeik, tapasztalataik világából. Így a kifejezés lehetősége széles skálán mozog, kezdve az örömtől és a kicsattanó életkedven át, egészen a gyász és tragikus hangulat mélysötét árnyalatáig. A flamenco rendkívül erőteljesen, az érzelmek szélsőséges spektrumait bemutatva szól
– tette hozzá a táncművész.
– A flamencót az élet egyszerű szükségletei és velejárói hívták életre. Énekelni és táncolni kell a születésről, a halálról, a szerelemről, a félelemről, a veszteségről, a változás nehézségéről. A dalban és a táncban lehet összefogódzni, mégis egyedül mesélni arról, ami jó, ami fáj
– fogalmazható meg röviden a műfaj lényege.
A Zsolnay Negyedben megrendezett esten Böröcz Petra mellett a Granadában élő gitárművész, Rőthy Krisztián, illetve a ritmushangszereken megszólaló Bózsa Anikó zenél majd (tapssal, illetve cajónon), továbbá szintén granadai Rocío Granados énekli és szavalja Federico Gárcia Lorca verseit.
– A szövegek az eredetiség érdekében spanyol nyelven hangzanak majd el, azonban a közönség az est leírásában elolvashatja az előadás előtt a versek magyar fordítását, valamint egy rövid szöveget a flamenco és Lorca költészetének kölcsönhatásairól. Így a verseket olvasva utólag is elmerenghetnek a nézők a látottakon, hallottakon
– árulta el Böröcz Petra.
Federico Gárcia Lorca a 20. század kiemelt népszerűségnek örvendő költője, drámaírója volt. Kányádi Sándor Románc című versét neki dedikálta, Radnóti rövid költeményben tisztelgett a spanyol szerző emléke előtt annak halálakor.
– Lorca Andalúziában, Granada tartományban született, abban a miliőben, amelyben a flamenco is kialakult. A helyi tradíciókat, szimbólumokat és motívumokat beemelte a költészetébe, magas szintű irodalmi kontextusba ágyazva. Verseit a flamencodal-irodalom előszeretettel használja fel, beolvasztva abba a tradicionális mederbe, amit a flamenco hagyománya meghatároz. Versei nyomán számos dal született, ezek néhány kultikussá vált példája az est során is felcsendül majd
– összegezte Böröcz Petra. A tradicionális táncdarabokba pedig szövegszerűen is beemelik Lorca líráját, a spanyolul szavalt verseket zenei és tánckísérettel előadva, így több módon is tolmácsolva Federico Gárcia Lorca költészetét a flamenco színgazdag világán keresztül.
