2024.01.03. 20:00
Báj és borzalom a falakon - ezt láthatjuk a székesegyházban
A pécsi székesegyház altemplomának domborművei – mint arról korábban is írtunk – a teljes karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan tartogatnak üzenetet és jelenítik meg a bibliai eseményeket. Ezúttal az aprószentek ünnepét és a Szent Család menekülését mutatjuk be.
Forrás: PEM
A Szent Péter- és Pál-székesegyház altemplomába két lejárat vezet, ezek közül a déli lejárat, mely Jézus születésének hírül adásától (angyali üdvözlet) a Szent Család Egyiptomba való meneküléséig ábrázolja az eseményeket.
A lejárat déli falán látható a betlehemi gyermekmészárlás jelenete, mely a december 28-án ünnepelt aprószentek napjának alapjául szolgál. Az evangéliumok tanúsága alapján ugyanis Jézus születésének hírét követően Heródes, Júda királya eltelt hatalomféltő vérszomjjal. Hallott a messiáskirályról szóló jövendölésekről, s arról is, Betlehemből várják érkezését. Amikor értesült róla, hogy a bölcseknek fényes csillag jelezte Krisztus születését, indulatai eluralkodtak rajta. A bölcseket álmukban angyal figyelmeztette, hogy Jézus meglátogatása után ne térjenek vissza Heródeshez és ne számoljanak be a gyermek pontos hollétéről (e jelenet szintén látható a domborműsorozat elemei között), ezért Heródes drasztikus kegyetlenséggel hozott paranoiát idéző döntést. Úgy határozott, hogy minden kétéves kor alatti fiúgyermeket megölet Betlehemben – rájuk emlékezett a katolikus egyház aprószentek napján.
A dombormű középkori formanyelve a jelenetet kissé groteszk, tragikomikus módon ragadja meg, ugyanakkor képes meghökkenti és elgondolkodtatni a szemlélőit. Arra világít rá, mire képes a hatalomhoz és a személyi kultuszhoz görcsösen ragaszkodó öntelt hiúság.
A déli lejárat domborműveinek Jézus születéséhez kapcsolódó jeleneteinek sorát a Szent Család Egyiptomba való menekülése zárja. A bibliai szöveggel összevetve itt megfordul az ábrázolások sorrendje: Máté evangélista ugyanis a bölcsek álma után számol be az egyiptomi menekülésről, s csak ezután a betlehemi gyermekgyilkosságról. A két esemény felcserélése mögött vélhetőleg kompozíciós okok állhattak: azzal, hogy az útra kelő család jelenete zárja a sorozatot, a gyermekmészárlás nyugtalanságot keltő ábrázolása némileg feloldódik. A domborművön, bár József arcáról aggodalom tükröződik, Mária és Jézus alakja nyugalmat és méltóságot áraszt – megjelenítésük a középkori Madonna-ábrázolásokat és ikonokat idézi. A dombormű megfigyelőivel szembenézve ülnek egy szamár hátán, Jézus anyja ölében, aki egyik kezét gyermeke térdén, másikat mellette nyugtatja. Bájos részlet a József vállára vetett batyu, megpakolva útravaló elemózsiával, valamint a szamár aránytalanul nagy és az őt vezető gazdájához szorosan hozzásimuló feje.
A Szent Péter- és Pál-székesegyház altemplomának domborművei nem csupán a karácsonyi ünnepkör eseményeit örökítik meg, hanem mély érzelmi és tanulságos jelentésrétegeket bontanak ki a szemlélők számára. Az aprószentek és a Szent Család menekülésének ábrázolása a hatalom veszélyeire és a család védelmének fontosságára is felhívja a figyelmet, mindezt egy különleges középkori művészeti atmoszférában.
