2023.10.31. 11:30
Halloween napján mutatják be Fritsi Péter regényét
Halloween napján, azaz október 31-én délután 6 órától a komlói Közösségek Házában tartják meg hivatalos könyvbemutatóját Fritsi Péter A székkészítő című kötetének. Ez a dátum tökéletes választás volt erre a programra, hiszen a kötet nem kicsit hátborzongató, amelyet volt lehetőségem elolvasni a bemutató előtt.
Fotó: Fritsi Péter
Még nyáron kaptam meg a szerzőtől A székkészítő című kötetét, ami sokáig váratott magára, hogy elolvassam, de azt hiszem ez nem is baj, mert mi alapozhatja meg a tökéletes hangulatot egy horrorregényhez, ha nem a halloween közeledte?
Nem fogok hazudni, de valahogyan mindig is hadilábon álltam azokkal a kortárs regényekkel, amelyek Magyarországon játszódnak és van egyfajta misztikum vonulata. Azon, hogy ez miért van így sokat gondolkodtam, és talán a választ is tudom: nehéz elképzelni, hogy ott, ahol élek, ilyen megtörténhet. De ez a regény ledönteni látszik ezt a viszonyom, mert nagyon tetszett, hogy olyan közegben játszódik a történet, amit kissé ismerek.
Mindenképpen meg kell említenem, hogy elsőre olyan volt a történet, mintha egy megtörtént esetet mesélne el, ráadásul egy sajátot vagy a családjához köthetőt az író.
De térjünk is rá a regényre. Idilli családi képpel indul a történet, viszont már ekkor érezhető egyfajta feszültség, ami miatt képtelen letenni az ember a könyvet. Kíváncsian lapozunk egyik oldalról a másikra, hogy aztán ne megoldásba botoljunk, hanem egy újabb megrázó vagy hátborzongató eseménybe, ami még inkább fokozza kíváncsiságunkat. Nem tudjuk, hogy mi miért történik, de a szálak szépen lassan kezdenek kibogozódni, de még így sem tudjuk, hogy a történet érhet-e jó véget.
A kötetnek több érdekessége is volt számomra. Az egyik, hogy a helyszín Komló, amiről kapcsolatban még nyáron kérdeztem a szerzőt, hogy miért ezt a várost választotta története helyszínéül, amire azt a választ adta:
– Tagadhatatlan valamennyi lokálpatriotizmus, ám roppant egyszerű az ok: Komlón nőttem föl és a mai napig is itt élek — fontos arról írni, amit ismer az ember.
A másik elem, amit kiemelnék az a bányászat. Nem sokat tudok erről a tevékenységről, meg magáról a szakmáról sem, meg, hogy pontosan hogyan is nézett ki ennek jelenléte a térségben. Csak az elhagyatott épületeket láttam, meg történeteket hallottam róla kollégáktól, így annyi bizonyossá vált, hogy meghatározó szerepet töltött be sok ember életében. A könyvben bepillantást nyerhettünk ennek a szakmának is a kulisszái mögé.
A harmadik, ami számomra a legizgalmasabb volt, azok a hagyományoknak a felhasználása a kötetben. A Luca-napi szokásoknak a beemelése a történetbe egyedi volt, és nem utolsósorban valahol ijesztő is. Hiszen eddig is tudtam, hogy a boszorkányság kapcsolódik ehhez a naphoz, de így, hogy ez lényeges eleme volt a kötetnek, még ijesztőbbé tette, és biztos, hogy ezután semmilyen kapcsolatban sem szeretnék kerülni boszorkányokkal, vagy a boszorkánysággal.
Az író nem fukarkodott és színezgette a dolgokat. A székkészítő egy igazi vérbeli horrorregény, amelyben folyik a vér, leszakadnak a testrészek és emberi csontok ropognak a lábak alatt.
