2023.08.12. 16:41
Nemük miatt nem fogadta be a művésztársadalom a festőnőket
A másik Nyolcak – Festőnők a magyar képzőművészetben (1916–1936) címmel látható kiállítás a pécsi Modern Magyar Képtárban. Bár a művek egy része százéves sincs, alkotóik a maguk korában, 1916–1936 között forradalminak, ezzel együtt számkivetettnek is minősültek, ugyanis a férfiakból álló művésztársadalom nemük miatt nem fogadta be a szakmailag egyébként semmiben sem alulmaradó festőnőket.
Absztrakt megközelítésben tolmácsolt tájképek, helyenként groteszk köntösbe bújtatott portrék, önarcképek, fametszetek, olajfestmények. Sem szakmailag, sem tematikában nem maradtak alul az 1930-as évektől az Új Nyolcakként nevezett nőkből álló festőcsoport tagjai férfi társaiktól – csak a kínálkozó lehetőségek és az elfogadottság hiányzott az áttörő sikerhez.
A Modern Magyar Képtárban szeptember 17-ig látható kiállítás változatos tematikájú, stílusú és technikájú alkotásokat mutat be.
– A magyarországi modernizmus történetében ők jelentették az első olyan csoportosulást, amely professzionális női művészekből jött létre 1931 januárjában tizenöt taggal, majd hónapokkal később kiállítást is mutatott be közülük nyolc festőnő a Nemzeti Szalonban – mondta el lapunknak Szakács Vanda Kíra, a Janus Pannonius Múzeum muzeológusa.
Mint ismeretes, a hölgyeket, bár a Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkártól, Réti Istvántól, Csók Istvántól és Vaszary Jánostól tanultak, más, férfiakból álló társaságok vagy művészi csoportok nem fogadták be, így a szükség vitte őket arra, hogy saját, csak női tagokból álló kört alkossanak.
A kiállított művek között láthatunk üde, a világos színskálát használó képeket, ugyanakkor groteszk, sztereotipizált nőalakokat bemutató, fricskaszerű ábrázolásokat is.
– A hölgyek munkáit sokkal kritikusabban szemlélték. A 19. században a fiatal lányok számára természetes volt, hogy tanulnak festeni és csendéleteket készítenek, ezt azonban nem igazán vették komolyan, csupán olyan elfoglaltságként tekintettek rá, amely a tanulmányaikhoz tartozik: csak „festegettek”. Hiába jutottunk el a 20. századig, nem változott jelentősen a helyzet, és továbbra is uralkodott ugyanez a sztereotípia. A nagyobb kreatív erőt és alkotóképességet a férfiaknak tulajdonították – állapította meg Szakács Vanda Kíra.
Minden bizonnyal e sztereotípiára játszik rá Perényi Lenke 1916-os akvarellje, a „Festegető nő”, az önmagában egyébként harmonikus kompozícióval és technikával készült festmény egy kicsit oda is szúr és tükröt tart a diszkriminatív szakmai közvéleménynek.
– A másik, avagy az Új Nyolcak újrafelfedezése az 1990-es években indult el, ám véleményem szerint a mai napig is tart – összegzett a muzeológus.
Az Új Nyolcakról Kopócsy Anna 2021-ben könyvet is írt. Szintén az újrafelfedezés jegyében látogatható Pécsen is a művésznők kreatív és nem egyszer szokatlan látásmódját bemutató tárlat Bartoniek Anna, Endresz Alice, Futásfalvi Márton Piroska, Hranitzky Ilona, Kiss Vilma, Lóránt Erzsébet, Muzslai Kampis Margit, Szuly Angéla, Járitz Józsa, Perényi Lenke, Sztehlo Lili és Wabrosch Berta alkotásaival.
