Sávuot: a Tóraadás napjára emlékeznek a Pécsi Zsidó Hitközségben

– Az Egyiptomból való kivonulás utáni ötvenedik napon kapták Izrael fiai a Sínai-hegyen a tíz igét, a tízparancsolatot – mondta el a főrabbi. Hozzátette, Izrael egész pusztai vándorlása során kapott további parancsokat.
Úgy tartják, ezt a rendkívül meghatározó eseményt a természet pillanatnyi megváltozása is jelezte, kürt harsogása, villámlás, dörgés, illetve a természet kivirágzása. Ezt jeleníti meg az a szokás, miszerint virágokkal díszítik a zsinagógákat. Pécsen a hitközség imatermében tartják a szertartásokat, csütörtökön, pénteken és szombaton, így ezt öltöztetik ünnepi díszbe.

A főrabbi elmondta, bizonyos kultúrkörökben, például Észak-Afrikában szalmát szórtak a zsinagógában a padokra, ott ilyen módon kívánták bevinni a természetet.

– A Sínai-hegyi kinyilatkoztatás hatalmas élményt jelentett a nép számára. Ez magának Istennek a kinyilatkoztatása volt Izrael számára. Korábban, mint nép, nem szólt hozzájuk, inkább személyekhez, például Ábrahámhoz, Izsákhoz… A Sínai-hegyi találkozás viszont egy az egyben a Teremtő megnyilvánulása, aki megjelenik számukra és tőle hallják a tíz igét. Ez óriási jelentőségű élmény volt és az a mai napig – mondta Schönberger András. 
A főrabbi azt is elmondta, a szent szövegek átvitt értelemben értelmezendők, egyfajta meghatározó, lelki találkozásként képzelhetőek el a történtek.

– Ezt követően az első szentély pusztulásáig úgy tapasztalták, Isten jelenléte betöltötte az országot, igen erősen érzékelték a közelségét – tette hozzá.

A sávuot a három zsidó zarándokünnep egyike, így mezőgazdasági háttérrel is rendelkezik. A zsengék napja is ez, a bibliai időben az aratás ekkorra ért véget, s az új terményből, illetve az új kenyérből mutattak be áldozatot a Jeruzsálemi Szentélyben, ahova a nép elzarándokolt a közös ünneplésre.
Sávuot alkalmából a többi, nagy eseménytől eltérően nem húst, hanem tejes ételeket fogyasztanak. Ez a tejjel és mézzel folyó Kánaánra, illetve a Tórának, a Teremtő szavainak édességére is utal. A Hetek ünnepének is nevezik, ugyanis hét héttel következik a pészah, a kivonulás után.

A pécsi főrabbit arról is megkérdeztük, mit tart az ünnep legfontosabb mai üzenetének.

– Leginkább a tízparancsolat kiemelt szerepére hívja fel a figyelmet, fontos lenne ezt megtartani, ebben minden benne van. Természetesen további jelentősége is van, például a fiatalok számára, hiszen a parancsolatokat jelző két kőtábla közül az első az Isten és ember közötti kapcsolatra, míg a második az emberek közti kapcsolatokra vonatkozik, benne fontos szerepet tulajdonítva a szülők tiszteletének. A mai, háborús időkben kiváltképp eszünkbe juttathatja az embertársaink iránti szolidaritást is – összegzett Schönberger András, s hozzátette, az ünnepi szertartások során külön figyelmet szentelnek a halottakért való imádságra is.