Sok kisgyermekes család volt kíváncsi A diótörő előadásra

 A diótörő Pjotr Iljics Csajkovszkij fülbemászó muzsikája okán sokunk elképzeléseiben az orosz kultúrkörhöz kapcsolódik. Zeneileg az orosz romantika gyöngyszeme a kétrészes balett, a mesés történet eredetijét azonban E. T. A. Hoffmann, a német, szintén romantikus író álmodta meg Diótörő és egérkirály címmel. A történet azonban már Csajkovszkij idején több ponton megváltozott. A zeneszerző és Marius Ivanovics Petipa koreográfus az idősebb Alexandre Dumas által franciára fordított és átdolgozott mesét használták a táncos mű elkészítéséhez.

A jellegzetes diótörőbábu a német hagyományokból ered. Elsőre mogorva, ijesztő külseje a gonosz, a pusztítás elleni védelmező, megmentő szereppel kapcsolódott össze. A német folklór szerint szerencsét hoz, erős fogaival összeroppantja a gonoszságot.
Vincze Balázs koreográfiája az eredeti Hoffman-műből is törekedett beemelni elemeket a produkcióba, főleg a gonoszságot jelképező, ármánykodó Egérkirály alakját illetően, aki haragjában egy kisfiút változtatott diótörővé.

A színpadi látványt már a romantika idején meghatározták a gyönyörű, pompás, mesebeli világot idéző jelmezek, ez a pécsi produkcióban is visszaköszön. Az első felvonásban népes gyermekszereplő-sereg pörög-forog a színpadon. Az események különösen mozgalmasak, néha már túlzottan is – ébernek kell lennünk, hogy kövessük a történet fonalát. Kiemelendő ugyanakkor a gyerektáncosok ügyessége, Marika szerepében az ifjú Hesz Franciska Míra olyan mozgáskészségről és színpadi rátermettségről tesz tanúbizonyságot, hogy nem lennénk meglepve, ha néhány év elteltével már profi balerinaként csillogtatná tehetségét.
A második felvonásban a Pécsi Balett táncosai kapnak nagyobb figyelmet, az olyan ikonikus jeleneteket tolmácsolva, mint a rózsák keringője, az orosz és spanyol táncok, illetve Mária (Reetta Riikonen) és az álomban herceggé cseperedett Diótörő (Szabó Márton) romantikus kettőse.

Némileg interaktívvá teszi a produkciót Czéh Dániel bábszínész közreműködése, amely bár néha kissé indokolatlannak tűnik, kétségtelenül színesíti az előadást.
A látványt kiegészíti a világhírű orosz zenei zseni Pannon Filharmonikusok által tolmácsolt magával ragadó zenéje is. Összességében a produkció segít nosztalgikus, karácsonyi hangulatot teremteni. Idealizált, mégis mindenki számára ismerősen ható, romantikus, álomszerű jeleneteivel felébreszteni a lelkünk mélyén a varázslatot áhító gyermeket, amely a rossz erők feletti mesebeli győzelemre, természetfeletti megváltóra vár – ezzel újabb ponton kapcsolódva a karácsony titkához.